A nő, aki férfi ruhában szelídítette meg a vad Picassót: Prinner Anna

A Picassót körülvevő nők ráadásul többnyire megőrültek, öngyilkosok lettek, vagy legalábbis nehéz korszakaik voltak a festő mellett. Annával azonban jól megértették egymást, bizonyára művészi világuk hasonlósága miatt.

Na de ki is volt ez a nő?

A budapesti lány a Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult, majd mielőbb a művészetek fővárosába, Párizsba igyekezett. Annak ellenére, hogy a közönség és a szakma rögtön beleszeretett két festményébe, melyek a Nagy Kortárs Mesterek Kiállításon tűntek fel. Párizsban azokat a helyeket látogatta, melyek a felkapott, híres alkotók találkozóhelyei voltak, de nem volt könnyű dolga. A kor legnagyobbjainak nem lehetett a közelébe férkőzni csak azzal, hogy beül a törzshelyükre, főleg, hogy az alig másfél méteres lánynak nem voltak túl szerencsések a külső adottságai.

Miért pipázott férfiruhában?

Nem adta fel, szorgalmasan tanult a Grande Chaumière szabadiskolájában, és megélhetése érdekében éjszakai klubokban készített karikatúrákat. Emellett pedig mindent megtett, hogy felhívja magára a figyelmet. Pipázni kezdett, beszéd közben elmélyítette a hangját, levágatta a haját, és Antonként mutatkozott be. Azóta sem tudni, mindezt csupán azért tette-e, hogy kitűnjön a tömegből, vagy pedig az első transzszexuális alkotók egyikeként tekinthetünk rá.

Az ő nevéhez kötődik a papyrogravure eljárás is, melynek jellegzetessége, hogy a kliséket nem rézlemezek, hanem kartonlapok adják, így a metszés sokkal olcsóbbá vált. A valódi sikereket azonban az absztrakt szobrászat hozta el számára. Komoly tárlatokon jelentek meg a munkái, és fontos sajtótermékekben írtak róla. Ennek ellenére visszatér a figuratív ábrázoláshoz.

Anna és Picasso

Bizalmas viszonyban volt Picassóval is, aki a Madame Monsieur nevet adta neki, de kis harkályként is szólította. Anna ugyanis legalább egy fejjel alacsonyabb volt nála, de hihetetlen szorgalommal dolgozott. "A kis ember, aki nagy dolgokat készít" - a nagy festő sokszor így mutatta be.

Mikor azonban másolni kezdték a műveit, és úgy érezte, a munkaadója is kizsákmányolja, eldöntötte: "Olyan dolgokat akarok készíteni, amiket senki sem szeret, hiszen úgy senki nem fog lopni tőlem." Ezért nem szobrászkodott tovább. Visszatért Párizsba, de nem vágyott nagy elismerésre. Bár rendszeresen voltak még kiállításai, végül nincstelenül halt meg abban a városban, ahova egykor az álmai szólították.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!
Forrás: Mudra László

Nyitókép: AFPforum