kibeszélő kíváncsiság beszélgetőpartner pszichológus
Már vagy fél év is eltelt, mióta megismertem a jelenlegi páromat, Ákost. Rögtön megvolt köztünk az összhang, hiszen mindent meg tudunk beszélni. Mint kiderült Ákos pszichológus, de ez az elején egy kicsit sem zavart. Sőt! Még örültem is, hogy épp ennek köszönhetően ennyire egymásra találtunk. Ákos ugyanis nagyon jó beszélgetőpartnernek bizonyult, egészen addig, amíg nem kezdtem el azt érezni, hogy minden egyes mozdulatomat kielemzi...

Úgy érzem, hogy Ákos folyton a miértekre keresi a választ, de engem egy kicsit lefáraszt ez a kíváncsiság, és a megjegyzések sorozata, ami már egy ideje záporozik felém. Szeretném egy kicsit újra lazára venni a dolgot. Tudom, hogy Ákosnak lelkileg igen megterhelő a munkája, ezért érzem kicsit furcsának, hogy még rám is van ideje, jobban mondva arra, hogy alaposan szemügyre vegye mindent apró mozdulatomat.

Igazából örülnöm kellene, hogy a pasim végre egy olyan ember, akivel tényleg mindenről beszélhetünk, ráadásul mindenről tabuk nélkül. Mégis néha azt érzem, túlságosan is messzire megyünk egy átlagos témában, amit én szívesen lezárnék, de Ákos még tovább boncolgatja. Mintha sosem tudna kikapcsolni. Igaz, hogy a munkáját nem hozza haza, és sosem beszélünk a paciensekről, de mégis egy következő paciensnek érzem magam.

Apró dolgoknál is azt érzem, hogy mindennek a mélyére szeretne ásni, amire szerintem kár időt pazarolni. Időpocsékolás csupán, hogy olyan dolgokkal foglalkozzunk, amikre nincs ráhatásunk, vagy amiről úgy gondoljuk, csupán említés szintjén ér bármit is. Múltkor is, mikor megemlítettem Áronnak, hogy egy barátnős ottalvós bulira vagyok hivatalos, rögtön faggatni kezdett, és még a barátnőimet is kielemezte. Szegények, ha tudnák, hogy Ákos miféle címkékkel látta el őket.

Forrás: Shutterstock

Persze én gyanútlanul osztottam meg vele, kik a barátaim, mivel foglalkoznak és hol ismerkedtünk meg. Nem gondoltam volna, hogy Ákos holmi címkékkel ruházza fel őket annak ellenére, hogy azt mondta, a munkát sosem hozza haza. De most már tudom, hogy ez így, ebben a formában egyáltalán nem igaz. Ha a munkát nem is hozza haza, mégsem tud elszakadni a hivatásától, és otthon is a pszichológust játssza.

Egy hónappal ezelőtt találkoztam a barátaival. Mondanom sem kell, hogy mindenki szakmabeli, így nem volt zökkenőmentes az ismerkedésem a csapattal, de mindent megtettem azért, hogy megismerjem őket. Viszont amikor az én barátaimról lenne szó, úgy kell Ákosnak könyörögnöm, hogy ugyan már menjünk el egy vacsira velük. Ő egyelőre hajthatatlan, és jön a hülye cmíkéivel. Néha attól félek, hogy mások előtt én is csak egy címkékkel felruházott barátnő vagyok. Próbáltam már vele erről beszélni, de egyelőre sikertelenül, mert ő ezt félvállról veszi és elvicceli. Viszont engem ez már nagyon idegesít, és úgy érzem, nem tudok ezen változtatni.

Bárhogy is alkuljon a kapcsolatunk, remélem, hogy mielőbb túl tudunk ezen lendülni, és Ákos inkább megmarad az én páromnak, mint a pszichológusomnak.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.