Ne mentsük fel az apákat a baba körüli teendők alól!

A fenti kérdést az egyik babás csoportban olvastam. A válaszok beszédesek voltak - többségük az apát mentegette. Lássuk, mivel próbálták megnyugtatni a kérdezőt!

"Nyugi, a férfiaknak idő kell, hogy apává érjenek!"

Minden férfi és nő a gyereke születésével válik szülővé. Nem könnyű, ezer kihívással jár lelki, anyagi, fizikai szinten, és a párkapcsolatot is megterheli. Hiszen egy apró lény igényeit egy időre a sajátjaid elé helyezed - persze, hogy mindez nem megy mindig mosolygósan, jókedvűen. Senki sem azt várja, hogy rögtön profi legyél (egyáltalán, mi az, hogy profi?), de hogy tudj kompromisszumokat kötni a család érdekében, az alap: az érettség jele.

"Amíg nem jár és nem beszél a gyerek, egy férfi nem tud mit kezdeni vele."

Tény és való, hogy egy néhány hónapos csecsemővel még nem tudsz sok mindent közösen csinálni: például másodfokú egyenleteket megoldani, Vipassana-meditációt gyakorolni, a tér-idő kontinuum visszásságairól vitázni, maratont futni vagy közös borászatot nyitni. Ha viszont a kezdeti időszakban nem veszel részt, jó esély van rá, hogy mire a gyereked minderre képes lesz, kapcsolódási pont hiányában már nem lesz rád kíváncsi.

"A férfiak ügyetlenek a pelenkázáshoz és az öltöztetéshez."

"Hámánhogyne"! A nőkben van egy ilyen speciális gén, ami a pelenkázásért meg az öltöztetésért felelős, a szaglásuk pedig direkt gyengébb, hogy az előbbi mindig jól menjen. Úgy hívják őket, hogy p-gén és ö-gén, és ösztrogén hatására erősödnek. Ja, várj, nem... Lehetséges, hogy az anyák azért tanulják meg ezeket a szkilleket, mert 90 százalékban rájuk hárul ez a feladatkör?

"Neked van cicid, az első fél év persze, hogy a tiéd."

Tény, hogy a szoptatás olyasmi, amire a férfi alapvetően nem képes. Más ilyen azonban nincs. Sőt, sokan ennek kizárólagosságával is vitatkoznának, hiszen ott van például a fecskendős és szondás ujjal szoptatás a cumizavar elkerülése érdekében, és némelyik apa örömmel él is ezekkel a lehetőségekkel.

"Értetek dolgozik, ezért fáradt folyton."

A kisgyerekes időszak persze, hogy a fáradtságról szól, elvégre a csecsemő mélyalvása még csak 20 perces, éjszaka akár óránként-kétóránként is ébredhet. Az evolúció találmánya ez, így segíti a sebezhető, apró emberfiókát a túlélésben, hogy figyeljünk rá, éberek legyünk mellette. A fáradtság viszont természetes tényező, és nem indok a nem cselekvésre. Ami pedig a munkát illeti: érdekes módon azokban az országokban, ahol legfeljebb 3 hónap szülési szabadság van, ugyanúgy az anya tölt több időt gyermekgondozással. Sokszor aránytalanul többet.

"Szeret ő benneteket, csak a maga módján!"

Ez egy korrekt érv, elvégre tényleg mindenkinek más a szeretetnyelve. Viszont egy elkötelezett párkapcsolatban, családban az volna az alap, hogy megfigyeljük, a másiknak milyen szeretetre van szüksége, és azt igyekezzünk megadni neki a magunk preferenciái helyett vagy mellett. Aki öt hónapja nem aludt két órát egyben, annak mondhatod, hogy szereted, és vehetsz akár gyémántgyűrűt is, nyilvánvalóan jobban értékeli, ha inkább bevállalsz egy éjszakát a kisded mellett.

"Dobd be magad, legyél szexi, aztán bármit kérhetsz!"

Jó esetben az ember szülői minőségében is rendszeresen szexel, elvégre még soha nem volt nagyobb szükség az endorfinbombákra és az intimitás különböző formáira, mint most. Viszont csókolom: egyrészt a végletekig kimerült és magára hagyott ember libidója sokszor meglehetősen alacsony, másrészt megette a fene az egészet, ha a szex válik céljaink elérésének egyetlen eszközévé. Nem az volna a normális, ha a közösen elvégzett szülői feladatok után jókedvünkből szexelnénk egy jót, nem pedig számításból?

Szóval, az én válaszom azoknak a férfiaknak, akik kivonják magukat a gyerek körüli teendőkből: elég volt a kifogásokból! Apa vagy, vedd ki a részed a babázásból! Élvezd, éld túl, és ezáltal mindketten erősebbé váltok a pároddal!

Nyitókép: Shutterstock