Magánéleti libikóka – barátok kontra párkapcsolat

Ez persze főként akkor releváns, mikor az ember lánya életébe még nem toppant be a nagy ő és szingli csajként a dolgos hétköznapok mellett igyekszik tartalmasan, változatos programokkal megtölteni a hétvégéit, többnyire a barátnők társaságában. Ha a fenti kérdésre nem a válasz, a szingli frontról jön a visszavágó, hol viccesen élcelődve, hol kicsit sértődötten:

Jól gondolom, hogy számodra is ismerős a helyzet?

Beszélhetnék arról is, hogy mi a jó reakció egy ilyen helyzetben, mikor vagy jó barátnő. Akkor, ha minden egyes alkalommal megértően reagálsz vagy néha igenis jogos a felháborodásod, ha barátnőként kicsit hanyagolva érzed magad? Nem egyszerű kérdés, de ahogy az éremnek, úgy ennek a helyzetnek is két oldala van.

Az én életemben is volt szingli korszak, amikor hiába vártam a hétvégéket, tudtam, hogy többnyire a barátnőim nélkül fogom tölteni őket, mivel a nagy részük már hosszú évek óta párkapcsolatban élt és a közös találkozó reménye pusztán akkor merült fel, ha a pasijuk elutazott, dolgozott vagy éppen ő is barátaival töltötte az idejét. Akkor ezeket a lepattanós találkozókat kevésbé értékeltem, de most már a párkapcsolatban élők oldalát erősítve másként látom a helyzetet.

A barátnőmmel állandó téma közöttünk, hogy évek óta tervezünk egy igazi csajos nyaralást, de a beszélgetésen túl eddig még sosem haladt tovább a projekt. Persze, ezt lehet anyagi helyzetre és időhiányra vagy most a jelenlegi helyzetben a járványra fogni, de őszintén megvallva nem ezek jelentik a valódi problémát. Mind a ketten boldog párkapcsolatban élünk és az időnk nagy részét a párunk társaságában töltjük. Emellett persze a barátságunk ápolására is szakítunk időt, de mindketten úgy érezzük, hogy jó lenne, sűrűbben és többet összejárni, de az esetek többségében minden marad a régiben.

Sokat gondolkodtam, mi lehet ennek az oka és magamban arra jutottam, hogy olyan sokat vártam egy olyan társra az életemben - aki a barátom, a szeretőm, a társam, a cinkosom, a másik felem egyszerre, hogy mióta megérkezett, minden percet, pillanatot vele szeretnék eltölteni. Persze, én is tudom, hogy a Nagy Párkapcsolati Enciklopédia szerint az egészséges kapcsolat fenntartásához szükséges van az én időre, a külön programokra, barátokra, de bevallom őszintén a nagy boldogság közepette nehéz ezt tudatosan kivitelezni. Sőt, őszintén szólva sokáig nem is akartam ezzel komolyabban, tudatosan foglalkozni. Azt gondoltam, annyi kötelesség, feladat, felelősség terheli a vállamat az élet más területein, nem akarom a magánéletemet is Excel táblába foglalni és percről percre megtervezni azt.

Pedig a fent említett példa is bizonyítja, hogy szükséges, ha az ember szeretné ápolni a kapcsolatait. Na jó, az Excel tábla talán kicsit erős, de egy jól megszervezett és kialakított beosztás nem árt. Persze, nem azért, mert ezt mondják mások vagy, mert ez az igazán érett, felnőtt hozzáállás, hanem mert azt érzem, a lelkemnek, a testemnek, a személyiségemnek erre van szüksége, így működöm jól.

Az egyik, ha nem a legjobb érzés a világon szerelembe esni és szeretni valakit, de tapasztalatból tudom, hogy ezt akkor lehet szívből igazán megélni és élvezni, ha mi is töltekezve és csordultig vagyunk, nemcsak szerelemmel, hanem az élet más szépségeivel is. Az egyik ilyen nagy szépség a barátság, amit kár egy kis lustaság miatt hanyagolni.

Nyitókép: Shutterstock