Hello, mi vagyunk a she.hu! ;) - Császár Zsanett

Kiskoromban az unokatesóm elhitette velem, hogy létezik olyan csodafa, amit ha valaki megérint, annak teljesül a kívánsága. Erre a célra egy hatalmas cseresznyefát néztem ki a telkünkön, de hiába ölelgettem, és súgtam az odújába az óhajaimat, nem történt semmi. Se kistesót, se kiskutyát, de még egy nyamvadt simogató gépet sem kaptam, pedig azt nagyon szerettem volna. (Este úgy tudtam elaludni, hogy anyukám vakargatta a hátamat.)

Már nem az a naiv kislány vagyok, aki voltam. Már nem hiszek a boldog véget érő mesékben. Már nem hiszek abban, hogy az álmaim határtalanok lehetnek. De hiszem - tudom -, hogy élnek köztünk hétköznapi tündérek, akik bűvös pálca nélkül is képesek jobbá tenni mások életét.

1. Ha valami csoda folytán mégis elém toppanna egy valódi tündér, csillogó ruhában és ezüstszínű szárnyakkal, azt kérném tőle, hogy még több segítő szándékú embert varázsoljon a világra. A "jobb adni, mint kapni" mondást mindenki ismeri, mégis kevesen próbálnak ennek szellemében élni és cselekedni. Pedig énközpontú társadalmunknak nagy szüksége lenne az önzetlenségre.
2. A második kívánságom az lenne, hogy mindenki szeresse saját magát, mert akkor talán kevesebb párkapcsolat menne tönkre. Az alacsony önértékelésű emberek ugyanis hajlamosak alábecsülni a másik fél szeretetét, és rosszabbnak ítélik meg kettejük viszonyát, mint amilyen az valójában. Ez azért van, mert nem hiszik el, hogy értékesek. Bennem sem kelt mindig pozitív érzéseket az, ha magamra gondolok, sőt, akadnak olyan napok, amikor legszívesebben összetörném azt az átkozott tükröt. A Jótündér megajándékozhatna egy nagy adag önbizalommal, hátha akkor kiegyensúlyozottabb és boldogabb ember lennék.
3. A harmadik pedig, hogy körbeutazhassam a Földet. Kevés izgalmasabb dolog van, mint felfedezni új országokat, megismerni idegen kultúrákat. Ha a Jótündér kimenőt adna egy évre, akkor biztosan beneveznék egy dzsungeltúrára az indiai esőerdőkben. Aztán barangolnék egyet a patagóniai pampákon, végigautóznék az USA nyugati partján, süttetném a hasamat Tahiti szigetén, és zárásként elmennék raftingolni Új-Zélandra. Ez lenne ám csak az igazi élet!

Nyitókép: Pályi Zsófia