Kimondottan a leghidegebb, legsötétebb és leginkább elszigetelt északi települések érdekelnek. Ezeknek sorában is Grönland mikrovároskái bilincselnek le a leginkább.
Miért éppen Grönland? Mert akkora, mint Franciaország, Nagy-Britannia, Németország,Spanyolország, Olaszország, Svájc és Belgium együttvéve, és ehhez képest 54 ezer ember él ott - annyi, mint mondjuk, Egerben. Az ország 80 százalékát jég borítja, csak az óceán partján laknak emberek. Ezeknek többsége - mintegy 17 ezren - a fővárosban, Nuukban, a többiek pedig elszigetelt falvakban.
Hát nem lebilincselő gondolat, hogy a településeken túl van több tízezer kilométer érintetlen föld, ahol még soha senki nem járt, legfeljebb a jegesmedvék és a pézsmatulkok? Azt mondják, a jegesmedve az érintetlen vidékeken megijed és elszalad, ha rákiáltasz, hiszen még soha nem látott embert - de azért ezt nem próbálnám ki.
Ha szeretnél felfedezni egy grönlandi városkát - vegyük például a második legnagyobbat, Sisimiutot, ahol 5491-en élnek - hamar végigjárod utcáról utcára az egészet. Hidd el, egyszerűbb így, mint élőben: a Hotel Sisimiutban egy éjszaka 70 ezer forintnál kezdődik, és az infrastruktúra puritánsága egyszerűen magával ragadó.
Van egy kávézó, egy kocsma, egy pizzéria és egy kifőzde. Találsz még boltot, templomot, iskolát és temetőt (itt az óceán miatt nincs permafroszt, vagyis állandóan fagyott talaj, tehát a temetkezés lehetséges és engedélyezett). A házak viszont cölöpökre épülnek, hogy a nyári olvadás és a téli fagyás váltakozása miatt ne inogjanak.
Nézem az utcán az embereket, és meglepően sok fiatal párt látok - persze arc nélkül, azt a Google kisatírozza - apró gyerekekkel, akiket sokan háton hurcolnak. Főként inuitok élnek itt, akik grönlandiul beszélnek. Olajos bőrű, keskeny, fekete, mongoloid szemű emberek széles arccal, akiknek szervezete az évezredek során egészen más evolúción ment keresztül, mint a miénk. Ők akkor sem kapnak skorbutot, ha hónapokig nem esznek zöldséget, gyümölcsöt, és D-vitamin kiegészítmények nélkül is jól bírják a zord teleket, a hónapokig tartó sötétséggel és akár mínusz 30 fokos hideggel.
Ha szeretnél valami jó helyi ételt, nyáron jó eséllyel pézsmatulok vagy agyaras cethal, télen pedig nyers jegesmedvemáj - még jó meleg -, bálnazsíros kenyér, fóka vagy rozmár kerül eléd. Igen, itt még vadásszák ezeket az állatokat, hiszen a helyiek túléléséről van szó, nem sportvadászatról. Vendégszerető népek, erről árulkodik egy kedves szokásuk is, a kaffemik, amikor is egy születésnap ünneplésekor az egész városka végiglátogatja az ünnepeltet, és addig maradnak, amíg a következő vendégnek kell az ülőhely.
Nézem az utcákat, hamar végigjárok egy-egy települést, és arra gondolok: elképzelni nem tudom, hogy lehet így élni. Nehéz. A világon Grönlandon történik arányaiban a legtöbb öngyilkosság, kétszer több, mint a második helyen álló Litvániában. A szakemberek azt mondják, ennek nem a sötét és zord időjáráshoz van köze. Egyszerűen arról van szó, hogy a fiatalok elszigeteltségben élnek, szűkösek a lehetőségek a pénzkeresésre és a szórakozásra.
Nincs megfelelő segítő háló mentálhigiénés szakemberekkel, ráadásul az elmúlt évtizedekben egyfajta erőszakos urbanizáció ment végbe. Ez elszakította az inuitokat természetes, jegesmedve- és fókavadász életmódjuktól, és a városi ember életmódjára kényszerítette őket, annak infrastruktúrában mérhető gyakorlati előnyei nélkül.
Azért az inuitok - és a dánok, akik itt élnek, a két nép keveredéséből származó leszármazottai, és persze a világ egyéb részeiről érkező bátor bevándorlók - még így is elég talpraesettek. Autonómiát élveznek Dániától, saját kormányuk van, és jobbára önellátóak: a fogkrémtől kezdve a narancsig minden elérhető. De nagyon drága, hiszen repülőgéppel, majd helikopterrel kell a rendeltetési helyére szállítani minden árut, amit ők maguk nem tudnak előteremteni.
Grönland népessége évről évre nagyjából 350 fővel csökken, mert Dániába - vagy máshová - utaznak tanulni, és többé nem térnek vissza. Az utóbbi években Skandináviában komoly státuszra és vagyonra szert tett grönlandiak közül ugyanakkor egyre többen térnek vissza gyökereikhez. Hazamennek, hogy ebben a kemény, elképesztően elszigetelt és sajátos hangulatú világban boldoguljanak, a természethez közel... Lenyűgöző.
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.