Igyekszem minél többet magamba szívni a kultúrájukból, így idén szeptemberben egy szicíliai utazásra esett a választásunk. És annak ellenére, hogy ők váltig állítják: semmi közük az olaszokhoz (hiszen ők szicíliaiak), egy cseppet sem bántuk meg a döntést. Még annak ellenére sem, hogy korábban sok szélsőséges véleményt hallottunk róluk.
7 ok, amiért Szicília egy csodálatos hely:
Mikor leszállt a gépünk és kisétáltunk a reptérről, fegyveres maffiavezérek vártak minket a kapunál, hogy beszedjék tőlünk a védelmi pénzt. Haha... Természetesen csak viccelek. A valóság sokkal festőibb volt, amint az a képen is látható. Az autóbérlős procedúrát követően Trapetto kicsiny városába vettük az irányt, és kezdődhetett a naplementés vacsora egy helyi kis étteremben. Gyakorlatilag hónapok óta ezt vártam a legjobban, mert ilyen színeket csak a tengernél lát az ember.
A Palermo és Trapani közötti partszakasz körbeutazása után a kristálytiszta, fehér homokos San Vito Lo Capo tengerpartja mellé tettük le a voksunkat. Szicília legészakibb pontján található, valóságos kis gyöngyszem.
Itt ért minket az első olyan pozitív benyomás a népet illetően, mellyel itthon nemigen találkozni - ugyanis nem vettük észre, hogy fizetős övezetben álltunk meg a kocsival. Akkor tűnt fel ez az apróság, miután kistrandoltuk magunkat, és egy papír várt minket a szélvédőn. De legnagyobb meglepetésünkre nem a büntetésünk szerepelt rajta, hanem egy postai utalvány a napijegy összegéről, melyet 48 órán belül be is fizettünk, és slussz. Mennyivel barátságosabb ez így, nem igaz?!
A színek magukért beszélnek. Becsületszavamra mondom, nem használtam semmilyen filtert a kép készítésekor. Ez a pompás ékszerdoboz az Alle Terrazze névre hallgat - méltán híres helyi étterem, mely már 1912 óta fennáll.
Igazi építészeti remekmű, mely azelőtt arisztokraták közkedvelt státuszszimbóluma volt - valószínűleg az egyedien kialakított, páratlan kilátású terasza miatt is. A vendéglátásról nem is beszélve: olyan remek kiszolgálásban volt részünk - a beach outfit ellenére - mint azelőtt még soha. Kihagyhatatlan, ha Mondellóban jársz.
Palermo tényleg olyan, mint a filmekben: sikátoros, szűk kis utcák, hatalmas piacterek és korzók mindenütt - pezsgő éjszakai élettel és utcazenészekkel. Szerencsére sikerült egy igazi helyi éttermet találnunk, a piac kellős közepén: robogók és gyalogosok jártak keresztül rajtunk, a helyiek pedig mind beköszöntek egymásnak.
Mivel a szicíliai konyha egyik legnépszerűbb íze a pisztácia, így muszáj voltam valamit megkóstolni belőle. A győztes étel pedig: kardhallal töltött ravioli, tejszínes, paradicsomos, pisztáciás raguban készített garnélarákkal. Igen... pont olyan mennyei volt, mint ahogy hangzik. Számos gasztronómiai csodával találkoztunk az utazásunk során, mégis ez volt messzemenően a legfinomabb étel, amit ettünk. A helyi felszolgálók pedig itt is roppant kedvesek voltak - ez egyébként nemcsak a vendéglátásban dolgozókra, hanem Szicília teljes lakosságára igaz.
Nos, ha valami kihagyhatatlan még, akkor az természetesen a maffiáról híres Corleone. A legendás A Keresztapa című film - illetve annak főszereplője, Don Vito Corleone - tette a várost igazán világhírűvé. És ezt nem is lehet elfelejteni, hiszen léptem-nyomon a film képeibe botlik az ember.
A főszereplőt valójában a környéken (Castellammare del Golfo) született maffiavezér, Joe Bonanno ihlette, és hiába telnek az évek, a maffia errefelé még mindig nem csak a múlté.
2016-ban például feloszlatták a helyi önkormányzatot a maffia bekebelezése miatt. Ez igencsak hátborzongató, de természetesen a turizmus ebből mit sem érzékel. Ami igazán veszélyes itt, az az autóval való közlekedés a kis utcákban - és pont emiatt gyalogosan sem lehet elég óvatos az ember. Mégis ezek a kis szűk utcák (a színes házfalakkal) adják meg igazán a hely hangulatát. No meg a kisöregek, akik szőke hölgyeket látva azonnal így köszöntenek: "Buongiorno Signorina!"
Ha már tengerpart, akkor a hajózást sem lehet kihagyni. Trapani városából potom pénzért lehet áthajózni Favignanára, a biciklik szigetére. Nem vicc, itt szinte mindenki bicajjal járja be a partokat - mi pedig a beépülés érdekében már a kikötőben eleget tettünk ennek a jó szokásnak. Nem bántuk meg. És persze a partok is gyönyörűek voltak, még a borult idő ellenére is.
Nem tudok még ma sem betelni a gyönyörű Cefalù városáról készült képeinkkel. Teljesen rabul ejtett festői környezetével, és a legromantikusabb város címet is azonnal elnyerte. Ha tehetném, én a szerelem városának nevezném. Nappali fényében is csodával határos, a partja pedig lélegzetelállítóan szép.
Nem véletlenül nevezik a környék legősibb városának is, hiszen igyekeztek a táj eredeti, autentikus szépségét is megőrizni. Sikerült. Azonban érdemes a helyet esti fényében is látni: ugyanis ekkor kel igazán életre. Vétek lett volna kihagynunk...
Nos, aki eddig csak fontolgatta a sziget meglátogatását, az remélem a látottak alapján nem túl sokáig hezitál már. Nem is tehetek mást, mint hogy sikeres repülőjegy vásárlást kívánjak nektek Palermóba, kedveseim!
Nyitókép: Takács Solya saját képe
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.