Szuperkaja - csak egy városi legenda vagy valódi csodaszer?

Hallottatok a chiamag tündökléséről és bukásáról? A világ egészségtudatos fele az elmúlt pár évben kattant rá egy latin-amerikai növény, a chia termésére. A picike, sötét színű magocskák folyadékba téve a súlyuk többszörösét képesek felszívni, megdagadnak, és puhává válnak.

Ezeknek a felpüffedt szemeknek legendásan jó béltisztító szerepet tulajdonítottak, emellett magas rosttartalmat és rengeteg vitamint. Még fontosabb, hogy a belőlük készített pudingok nagyon jól mutattak az újhullámos reggelizőhelyek polcain. A chia mag lett az igazi szuperkaja: hiszen paleo, vegán, fogyókúrás, és a magas vérnyomástól kezdve a sárgalázig mindenre jó. Vagy mégsem?

Forrás: iStockphoto/Elena Schweitzer

Miután a fogyasztók körében hirtelen népszerűvé vált, a magyar szakintézmények is megvizsgálták a magocskákat - és jöttek a szomorú tények. A Nébih közleménye szerint:

A túlzásba vitt chiamag fogyasztás emésztőrendszeri problémákat okozhat, ezért napi 15 grammnál többet nem lehet belőle enni.

Ez a szabályozás persze érinti a forgalmazást is: a kávézókból eltűntek a chia pudingok, és a bolti csomagoláson kötelező feltüntetni a javasolt napi értéket.

Mégis mi történt? Most akkor mégsem szuperkaja? És mi is az a szuperkaja egyáltalán?!

Az történt, hogy bár a természetes termőterületén a növény fontos táplálékforrás, ám az egész világnak korántsem kell eldobnia a józan eszét a chiamagtól. Allergén, és éppen magas rosttartalmának köszönhetően okozhat bajt a bélműködésben. Én egy kíváncsi ember vagyok, szóval annak idején elkészítettem életem egyetlen chia pudingját. Nem ízlett: se íze, se bűze, ráadásul puha, "Jabba bőr" szerű állaga is taszító volt (persze azért lefotóztam a blogomra).

Forrás: Bébispenót saját fényképe

Azt sem értettem, hogy miért lehet egy Magyarországtól több ezer kilométerre termő dolog egészségesebb, mint például a lila káposzta vagy a cékla?

Ráadásul ezek a zöldségek már réges rég túlestek a tesztidőszakon: az őseink velük élték túl a hosszú, vitaminhiányos időszakokat. Nem véletlenül érdemelték ki ezek is a superfood elnevezést.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A szuperételek ugyanis nagy mennyiségben tartalmaznak vitamint, ásványi anyagokat és mindent, ami jó a testünknek. Rendszeres fogyasztásukkal sokat tehetünk a boldog és betegségekről menetes életért. A 20. századig az emberiség ismerte hatásaikat, napjainkban pedig újra sztárok lettek. Viszont a szuperételek nem csodaszerek: úgy kezeld őket, mint a természet ajándékait, és ne a trendeket, inkább a nagymamád receptjeit bújd!

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ugyanis nemcsak az Andok lankáin, vagy egy vietnami bokorban teremnek a jó dolgok, hanem minden vidéknek megvannak a maga hősei, az ottani étrendben régóta fontos zöldségek, gyümölcsök, gabonák, húsok és halak. Úgyhogy kapd fel a kosarad, és irány a piac! Itt a receptje például egy isteni meleg salátának. Ideális vacsorára vagy irodai ebédnek, és tele van szuperkajákkal!

Összetevők 4 adaghoz

3 db cékla
2 db lila hagyma
1 csésze zöldborsó
1 zacskó bébispenót vagy madársaláta
fél csésze kecskesajt
egy nagy marék dió
egy nagy marék aszalt vörösáfonya


Az öntethez:
5 ek olívaolaj
2 ek mustár
1 ek méz
1 ek balzsamecet
só, bors

A lila hagymát megpucolom, negyedekre szelem, és a céklával együtt betolom a 200 fokos sütőbe.A hagymák 40 perc alatt puhára sülnek, a cékláknak egy óra kell.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

 

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Miután az összes zöldség kint van, megpucolom, és kis kockákra aprítom a céklát is. Egy salátástálba a bébispenótra/madársalátára dobom a sült zöldségeket, és az időközben megfőtt zöldborsót.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ehhez jöhet a darabokra szelt kecskesajt, a dió és a vörösáfonya. Az öntet összetevőit alaposan elkeverem, aztán összeforgatom a salátával. 

Fotó: Szabó Gábor - Origo
Fotó: Szabó Gábor - Origo
Fotó: Szabó Gábor - Origo

Szuper jó étvágyat! ;)

Nyiri Zsuzsi - Bébispenót

Nyitókép: Szabó Gábor

    Ezt olvastad már?