HIIT: saját bőrömön tapasztaltam meg, milyen veszélyes lehet az új őrület

Amikor az egyik közösségimédia-platformon megláttam, hogy a közeli fitneszteremben nyári HIIT-kihívást hirdetnek, nagyon izgatott lettem, és úgy döntöttem, hogy átjelentkezek oda. Mindig is szerettem mozogni, de még nem találtam meg az igazán hozzám illő mozgásformát, ezért minden újat örömmel kipróbáltam. A HIIT ígérete, hogy gyors eredményeket érhetek el, szintén vonzó volt, és a résztvevők is nagyon menőnek tűntek. Az első napokban az edzések intenzitása meglepett ugyan, de élveztem a dolgot. A sprintelések, a burpee-k és a gyors váltások mind-mind érdekes kihívást jelentettek nemcsak nekem, a többieknek is, de én kifejezetten a magam korlátait akartam feszegetni.

Az intenzitás ára

Az első hét után azonban feltűnt, hogy valami nincs rendben velem. Többször jelentkezett enyhe szúró fájdalom a hasamban, amit a székrekedésnek tulajdonítottam, amelyet a proteinturmixok okoznak nálam időnként. Ezzel párhuzamosan a székelés közben érzett fájdalom különösen élessé vált. Eleinte nem tulajdonítottam nagy jelentőséget neki, hiszen a kemény munka természetes velejárójaként fogtam fel. Amikor azonban egyik reggel egy kevés piros vért vettem észre a papíron, nagyon megijedtem, hiszen ezt innentől nem szabad félvállról venni. Nyilván a legrosszabbra gondoltam...

A diagnózis

Felkerestem az orvosomat, aki megnyugtatott, hogy nem vagyok rákos. Szerinte az intenzív edzések és a nagy erőkifejtések következtében aranyér alakult ki nálam. Megdöbbentett a diagnózis, hiszen sosem gondoltam volna, hogy az egészségesnek mondott, jótékony mozgásforma egészségügyi következményekkel járhat – de nem mindegy, ki hogyan csinálja. Az orvos elmagyarázta, hogy a hirtelen és intenzív mozdulatok, a nagy erőkifejtés fokozott hasűri nyomást okoz, ami kipréselheti a végbélből a kitágult visszereket. Ezt erősítheti fel a székrekedés. Az orvos tanácsai alapján átterveztem az edzéseket. Azt javasolta, hogy a bemelegítésre és a fokozatosságra nagyobb hangsúlyt helyezzek, valamint enyhén csökkentsem az edzések intenzitását.

Visszatérés

A tanácsokat megfogadva, fokozatosan visszatértem az edzésekhez egy rövidebb szünet után. Bár a HIIT továbbra is az edzéstervem része maradt, sokkal óvatosabban és tudatosabban végeztem a gyakorlatokat. A bemelegítések és a levezetések fontosságában többé nem kételkedtem, azóta pedig mindennél jobban figyelek a testem jelzéseire. Rájöttem, hogy nem minden kihívás éri meg az áldozatot, és nem lehet célom az egészségem legyőzése. A gyors eredmények helyett az egészség és a biztonság legyen a prioritás.

Amit tanultam

Szembesülnöm kellett azzal, hogy az egészség megőrzése nem csupán a rendszeres edzéstől függ, hanem attól is, hogyan végezzük azt. Az óvatosság, a mértékletesség és a fokozatosság elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a sérüléseket és az egészségi problémákat.

Az aranyér okozta kellemetlenségek és fájdalmak arculcsapásként hatottak rám. A ráknál nagyságrendekkel kevésbé aggasztó problémák is ilyen kellemetlenek tudnak lenni. Szembesültem azzal, hogy a testünk egyensúlya törékeny, ezért vigyáznunk kell rá. Figyeljük hát ezért a saját határainkat és a szervezetünk jelzéseit! Remélem, hogy a történetem nem csupán egy egyszerű figyelmeztetés lesz mások számára, hanem útmutató: az aktív életmód az út az egészségünk megőrzéséhez, de nagyon nem mindegy, hogyan, mit és mennyit mozgunk.

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária Bt. támogatta.