Nem fogsz elválni, mert akkor azzal mész, amivel jöttél: egyetlen bőrönddel!

Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt a fordítottját élte meg ennek – akkor belépett ebbe a házba és egy teljesen más életbe. Az életbe, amit Balázzsal közösen kezdtek az új otthonukban. A házat már korábban Balázs örökölte, de csak akkor költöztek be, amikor eljegyezték egymást. Mennyire örült akkor, hogy ilyen szép, közös otthonuk lesz. Aztán valami fura dolog történt. Már csak néhány nap volt hátra az esküvőig, amikor a vőlegénye egy papírt tolt elé miután befejezték a vacsorát.

- Minden oldalon szignáld és a végén írd alá – mondta a legnagyobb természetességgel.

- Mi ez? - kérdezte Vera.

- Házassági szerződés.

Írni vagy nem írni?

Vera a papírra meredt és azt sem tudta, mit gondoljon. Balázs komoly üzletember volt céggel, házzal, vagyonnal, így egyrészt megértette, hogy védi azt, ami az övé, amit ő egyedül ért el. Másrészt viszont megdöbbentette, hogy az esküvő előtt pár nappal, csak így az orra alá dug egy sok oldalas szerződést, anélkül hogy erről valaha is szó esett volna köztük - se a két éve tartó kapcsolatuk során, se a lánykérést követően, se pedig az esküvő szervezése alatt nem említett semmiféle szerződést.

- Úgy érzed szükség van erre? - kérdezte végül halkan Vera Balázst.

- Ez nem személyes – vont vállat a férfi, s bár a hangja kedves volt, a tekintete hideg maradt. - Ez olyan, mint az üzlet. Jó, ha pontosan tisztázunk előtte mindent. Ez a papír nemcsak engem véd, hanem téged is.

Verát valahogy mégis rosszul érintette ez az egész. Nem feltétlenül az, hogy Balázs házassági szerződést akar, inkább az, hogy pár nappal az esküvő előtt közli ezt vele.

Vera nem volt buta lány, tudta, hogy semmilyen szerződést nem szabad aláírni anélkül, hogy egy képzett jogász meg ne nézné, ugyanis a jogi szövegekben könnyen el lehet rejteni egy-egy mondatot, amely aztán csúnya meglepetéseket okozhat később. Tudta ezt és vívódott. Ha nem írja alá, akkor mit fog szólni Balázs? Ha azt mondja, hogy előbb megnézetné egy jogásszal, akkor azt hiheti, hogy aranyásó. Pedig nem az. Szereti Balázst, de vajon a férfi is szereti őt? Hiszen derült égből villámcsapásként képes volt így falhoz állítani az esküvő előtti napokban? És honnan szerezzen jogászt ilyen gyorsan? Aki átolvassa és véleményezi a szerződést? És ha talál valamit? Akkor módosítják vagy kihátrálnak az egész házasságból?

Ez őrület! - futott át Vera agyán. - Szeretem őt, két éve együtt élünk... megkérte a kezemet, igent mondtam... miért válnánk el?

- Ma sem tennék másképp – nyugtázta Vera, míg betette maga mögött a kertkaput. Egy dolgot viszont másképp csinált volna. Sosem szabadott volna felmondania a munkahelyén. Annak ellenére meg kellett volna őriznie a viszonylagos, anyagi függetlenségét, hogy a férje a nászútjuk után szinte minden nap elmondta, hogy jobban szeretné, ha nem dolgozna. Ő pedig egy idő után beadta a derekát. Felmondott, sőt Balázs kérésére még a saját bankszámláját is megszüntette – mert minek fizessenek egy olyan számláért, amire nem érkezik pénz. Ez hiba volt. Hatalmas hiba!

Úgy ment neki a válásnak, hogy se pénzzel, se munkahellyel nem rendelkezett. De már nem bírta tovább. Szabadulnia kellett ebből a házasságból, amelybe szinte azt is elfelejtette, hogy ki volt valójában. Így hát lépett. Amikor Balázs meghallotta, hogy válni akar – persze előtte másfél évet könyörgött neki Vera, hogy valahogyan mentsék meg a házasságukat, ám a férfi úgy gondolta, hogy minden jól van, ahogyan van –, néhány mondattal lerázta Verát:

Vera tudta, hogy Balázsnak igaza van és azt is sejtette, hogy amit a házassági szerződésről mondott az esküvő előtt – hogy a papír őt is védi -, az sem teljesen helytálló. Ebben az a jogász is megerősítette, akivel konzultált és akihez elvitte a szerződést, amikor megérett benne a válás gondolata. Az nem volt hazugság, hogy a szerződés védi Verát: lakhatást, kocsit, havi apanázst biztosított volna neki válás esetén... ha Balázzsal közös gyermekük születik. De nem született, mivel Balázs nem akart még apa lenni.

Vera azonban ugrott. Ugrott, mert ugrania kellett, ha nem akar belenyomorodni ebbe a házasságba. Ugrott a semmibe és ahogyan Balázs mondta, úgy ment, ahogyan jött: egyetlen bőrönddel. Mégsem bánta.

Vera történetét Szépvölgyi Izabella jegyezte le!

Nyitókép: Shutterstock