Jobb emberré váltam, amióta kutyám van

Én és a kutyák

Imádom a kutyákat. Gyerekkoromban a nővéremen kívül volt egy négylábú tesóm is, Dennis. Ő egy nagyon okos, kutyaiskolába járatott farkaskutya volt, akiből később tökéletes házőrző lett. Apu volt a mindene, így amikor Dennis az angyalokhoz költözött, a család hallani sem akart a kutyákról. Hamar elhitettem anyuékkal, hogy az lesz a legjobb nekünk, ha a Dennis okozta űrt egy másik négylábú tölti ki, és végül sikeresen meggyőztem őket az igazamról. Rögtön két kutyusunk lett: Zsetont egy budaörsi menhelyről hoztuk el, Zsebit pedig a székesfehérváriból fogadtuk örökbe.

A mai napig élnek és virulnak, és nagyon hálásak, amiért a mehhely helyett nálunk, pontosabban apáéknál élik az életüket. Mivel két éve már, hogy elköltöztem otthonról, ritkán látom őket, ráadásul kinti kutyusok, így sokáig csak ábránd maradt, milyen lehet egy négylábúval megosztani az ágyam, összebújva tévézni, etetni, itatni, sétáltatni, és milyen az, ha valaki csupa nagybetűvel az én kutyám.
Tavaly januárban azonban megtört a jég, és a szerelmem valóra váltotta a legnagyobb álmomat: örökbefogadtunk egy tündéri, pusziosztó, bújós bischon havanese kisfiút, Mexet.

1. Felelősségteljeseb lettem

Felelősséggel tartozom érte. Nincsenek ad hoc döntések, nincs váratlan utazás, nincs olyan, hogy elmegyek két napra a Balatonra, de ha úgy tartja kedvem, 4 napot maradok, ugyanis vár itthon egy négylábú szeretetgombóc, akiről gondoskodni kell. Felelősséggel tartozunk érte, onnantól kezdve, hogy a miénk lett, egészen az utolsó lélegzetvételéig.

2. Tudatosabban élem az életem

Ha kutyád van, muszáj tudatosan élni az életed, és nem mindig te leszel az első. Úgy szervezem a napjaim, hogy Mexnek is jó legyen, és csak annyi időre hagyom magára, amennyire muszáj. Egészséges keretek között, de köré szervezem az életem, a hétvégéim, a programjaim, és úgy tekintek rá, mint egy családtagra.

3. Lemondtam a kényelemről

Egy kölyökkutya megtanít arra, hogy a fizikai szükségleteket nem feltétlenül akkor végzi, amikor te akarod. Van, hogy hajnali 3-kor ki kell engedni pisilni, és ha semmihez nincs kedved, akkor is illik kicsit rángatni a játékait, hiszen őt ez tetszi boldoggá, és neki az a legjobb pillanat a napban, amikor végre együtt vagytok. Mivel Mex közöttünk alszik, sokszor inkább kényelmetlen pózban alszom el, csak hogy neki jó legyen. Nincs jobb annál, amikor éjjel megébredek, és látom, hogy hozzámbújva durmol.

4. Nyitottabb lettem

A kutya nagyon erős kapocs az emberek között. Mióta Mexszel sétálok, szinte minden járókelővel beszélek egy-egy mondatot, mert megszólítanak. Megkérdezik, milyen kutya, hány éves, vagy csak azt mondják, „Jaj, de cuki" és már gördül is tovább a beszélgetés.
Kutyásként sokkal nyitottabb vagyok, és azt hiszem, én is jobban érdeklem az embereket.

5. Türelmesebb vagyok

Egy kölyökkutyával nem könnyű az élet, pláne, ha a szobatisztaságra gondolunk. Az első hónapokban Mexet hiába szoktattuk a pelusra, szó szerint szart rá, pontosabban mellé. Néha olyan volt, mintha direkt csinálná, így muszáj volt megtanulnom türelmesnek lenni. A kutyám minden nap tanít valami újat nekem...

6. Sokkal jobban kimutatom az érzéseim

Mex mindig őszintén viselkedik, és a nap minden egyes pillanatában kimutatja a szeretetét. De miért ne tehetnénk ezt mi is? Miért várunk a megfelelő pillanatra? Mióta kutyám van, én is jobban kimutatom az érzéseimet. Mex megtanított arra, mi az az önzetlen szeretet. Nincs jobb érzés annál, amikor fáradtan hazaérve farokcsóválva vár az ajtóban, és szó szerint a nyakamba ugrik.
Nekem a kutyám tette teljessé az életem, és napról napra jobb embert farag belőlem.

Nyitókép: Shutterstock