Elég! Besokalltam az idilli karácsonyi fotóktól

Mondjátok, hogy nem csak engem zavar a karácsonyi időszakban, a Facebook-os idővonalat elárasztó idilli családi fotók áradata? Nem irigykedem, csak rosszul vagyok a képmutatástól, a hazugságtól, az önámítástól.

Három napon át tartó jókedv, kedvesség, üdeség, szép ruhák, rendezett haj és smink, csodásan megterített asztal, finomabbnál finomabb fogások, ajándék hegyek a fa alatt, és végtelen türelem, figyelmesség. A kitett fotók alapján gyakorlatilag az összes ismerősöm így tölti a karácsonyt, csak én nem. Én csinálok valamit rosszul? Nem hinném!

Nekem is van családom, és pontosan tudom, hogy egy karácsony nem úgy zajlik, mint az amerikai filmekben. Nem kel egy család se üdén kora reggel, és nem kezdenek el együtt főzöcskézni a karácsonyi válogatás zenékre. Nem, ilyen nem létezik, mert:

  • a pár hónaposnak egészen biztosan szeparációs szorongása lesz aznapra, vagy a foga kezd kijönni, megérzi az időjárás-változást, vagy csak úgy indok nélkül hisztizi át a fél napot,
  • a nagyobb gyerkőcök nem segítenek – és talán ez a jobb mindenkinek – szinte semmiben sem, de valahogy képtelen elfoglalni magukat, ezért folyton a szülők jelenleg nem létező figyelmét akarják kiharcolni,
  • a tinédzserek legszívesebben beolvadnának a kanapéba, de egészen biztos, hogy ki sem látszanak a telefonjuk mögül,
  • apa a fél napot a fenyőfa talpba faragásával tölti, ami végül csak meglesz hangos szitkozódások közepette,
  • a díszek egy része minden évben eltörik, amitől anya vagy kiborul, vagy elszomorodik,
  • az eltervezett karácsonyi menüből valami egészen biztosan nyers marad, esetleg odaég, de leginkább mindkettő,
  • a tojáslikőr és a forralt bor azért részei az ünnepi időszaknak, hogy a ritkán látott rokonokat kibírjuk valahogy.
Forrás: Shutterstock

Szóval nekem senki se akarja beadni, hogy a cukin együtt főzöcskézünk, meg a vidáman koccintunk a karácsonyfa előtt fotók mögött nem lappang valami mély rosszérzés. Persze tudom, hogy hiába vitatkozunk a töltött káposzta újításán mesterkedő fitt unokanővérrel a konyhában, este ugyanúgy öleljük egymást valódi szeretettel a szívünkbe, de mégse teszem ki azt, ahogy a sovány pulykahúst töltögetem a biokáposztába, miközben 32 foggal mosolygok. Arról nem is beszélve, hogy pontosan tudom többekről is, hogy mennyire gyűlölik egymást, mennyire rühellik az ünnepekkel járó munkát és stresszt, mégis ott vigyorognak egy nyálas idézet társaságában az idővonalamon.

Mondjuk tény, hogy ez legalább remek alkalom egy kis ismerős ritkításra.

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek