Abban a korban születtem, amikor a gluténérzékenységet hisztinek gondolták...

Amikor gyerek voltam, a gluténérzékenységet szinte még hírből sem lehetett ismerni. Vastagon szeltük a friss, meleg kenyeret, kanállal ettük hozzá a házi tejfölt és a szalonnát, és mindenki boldog volt. Kivéve én, mert nekem már pici koromban is sokszor fájt a hasam, de mivel évek teltek el így, ezért úgy gondoltam, ez a normális.

Talán túl sokat ettem, talán nem ettem korábban eleget, talán ezek az ételek nem passzolnak egymáshoz – ehhez hasonló indokokkal magyaráztam az állapotom. Ahogy teltek az évek, már nemcsak hasfájásom, hanem puffadás és emésztési problémáim is voltak. Egyre gyakrabban ment a hasam, de még akkor sem jutott eszembe, hogy gluténérzékeny lennék. Egyszerűen azért nem, mert a környezetemben senki sem volt az, így szinte nem is voltam tudatában ennek a betegségnek.

Arra gondoltam inkább, hogy a sok stressz okozza az emésztési gondjaimat, mert azt viszont tudtam, hogy az állandó idegeskedés képes ilyesmit okozni. Idegeskedésből pedig nem volt hiány az egyetemi évek alatt, főleg a vizsgaidőszak környékén. Szóval apránként, évek alatt alakultak ki a „cölis" tüneteim, de mivel a betegség fokozatosan lett egyre rosszabb, így egy darabig képes voltam alkalmazkodni hozzá.

Akkor ijedtem meg jobban, amikor azt vettem észre, hogy a hajam és a körmeim minősége is romlani kezdett, hiszen ezek korábban egészségesek és erősek voltak, ráadásul a fejem is folyamatosan fájt, és iszonyú fáradtság gyötört. Ekkor már 2021-et írtunk, szóval fogadni mertem volna rá, hogy ez a Covid-oltás valamilyen mellékhatása. Ebben csak megerősített, hogy idővel a fenti tüneteim mellé légszomj és szívritmuszavar is párosult. Ekkor már tudtam, hogy ezzel foglalkozni kell.

Forrás: Shutterstock

Iszonyúan meg voltam ijedve, a vállvonogató hozzáállásom egyik pillanatról a másikra rettegésbe csapott át. A fejemben mindenféle negatív szcenáriók pörögtek, nem tagadom, még azon is elgondolkodtam, mit tennék, ha kiderülne, hogy meg fogok halni. Tudom, ez talán nem teljesen normális, és őszintén szólva én se gondoltam komolyan, csak valahogy magával sodort a gondolatspirál, hogy az élet igen rövid, és váratlanul bármikor véget érhet.

Nos, a kivizsgálásom nem zajlott zökkenőmentesen, de nem azért, mert a háziorvos ne lett volna lelkiismeretes, hanem azért, mert egy csomó tünetemet nem mondtam neki el. Persze nem akartam én titkolózni, csak éppen meg sem fordult a fejemben, hogy a hasmenés meg a légszomj összefügghet. Éppen ezért a doki is egyből arra gondolt, hogy vakcina utáni mellékhatásról lehet szó, és elküldött mindenféle szív- és tüdővizsgálatra, amelyek nem mutattak semmilyen elváltozást.

A következő konzultáció alkalmával meséltem neki a fáradékonyságról, hulló hajról, gyenge körömről, ami alapján azt feltételezte, hogy vashiányom van. Ezt laborvizsgálattal igazoltuk is, de továbbra is értetlenül álltunk a helyzet előtt, ugyanis egyáltalán nem táplálkozom egyoldalúan, nem sportolok túlságosan sokat, nem vagyok vérzékeny, szóval semmi nem indokolná, hogy vashiányos legyek.

A doki ekkor kérdezett rá először a táplálkozási szokásaimra, az emésztésemre és minden olyan problémámra, amelyekkel gyerekkorom óta küzdök. Teljesen le voltam döbbenve, amikor közölte velem, hogy valószínűleg évtizedek óta gluténérzékeny vagyok, csak nem tudok róla. Azonnal tagadni kezdtem, hogy nekem aztán semmi bajom nincs, hiszen pici korom óta ugyanúgy eszem kenyeret, mint bárki más, de amikor végiggondoltam, hogy tulajdonképpen már általános iskolában is napi szinten fájt a hasam, akkor már kezdtem elfogadni, hogy valószínűleg igaza van, ezért megjelentem a következő vizsgálatokon is.

Kiderült, hogy gluténérzékeny vagyok, és így az is, hogy az ebből következő felszívódási problémák állnak a vashiányom és számos egyéb panaszom hátterében. Először a gluténérzékenységre vezettünk be egy speciális diétát, hogy a bélbolyhok regenerálódni tudjanak az emésztőrendszeremben. Elképesztő érzés volt, hogy az egyes étkezések után nem görcsöltem, és hasmenésem sem volt. Nem is értem, hogyan tudtam ezeket ilyen sokáig elviselni.

Később pedig nekiálltam feltölteni a vasraktárakat vaspótló gyógyszerrel és magas vastartalmú ételekkel. Néhány hónap alatt minden problémám megszűnt, és kiderült, hogy nem meghalni fogok, hanem inkább újjászületni.

Nyitókép: Shutterstock

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária támogatta.

Hirdetés

Maltofer patikában vény nélkül kapható vas(III)-komplex tartalmú gyógyszer.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

 

Ezek is érdekelhetnek