Ha nem vagyok elég vonzó, ki sem derül, milyen belső értékeim vannak?

Számtalanszor hallottam már, hogy; „jajj de tudod, hogy nem a külső számít." Egy frászt!

 Bizonyos helyzetekben igenis számít a külső, sőt talán a legfontosabb helyzetekben a megnyerő külső nélkül senki sem lenne kíváncsi a belső értékeinkre.  

Ma, amikor a body positivity napjait éljük, új értelmet nyer az is, hogy akkor most mennyire, és egyáltalán kinek számít a külső? A testi adottságainknak az elfogadása nagyon fontos dolog, hiszen csak akkor tudunk változtatni magunkon, ha úgy hozzuk ki magunkból a legtöbbet, hogy közben elfogadjuk a saját határainkat.

A teltebb, vastag csontú nők, ha a legvékonyabb formájukban vannak, akkor sem nézhetnek ki úgy, mint egy hosszú combú Victoria's Secret modell. Azok, akik egy teljesen más alkat iránt vágyakoznak, soha nem lehetnek boldogok a saját testükben. Bevallom ez velem is gyakran előfordul. A 180 cm magas őzike alkatú barátnőm testalkatáért bármit megadnék ugyan, de tudomásul vettem, hogy nekem a saját határaimon belül kell megtalálnom azt a formát, amivel a leginkább body pozitív tudok lenni.

Azokban az években, amikor volt rajtam néhány plusz kiló gyakran éreztem azt, hogy azért nem sikerül egy randi, vagy azért nem engem választanak ki az állásinterjún, mert nem XS-es, hanem L-es a méretem. Sőt az is megesett, hogy egy baráti társaságon belül az egyik srác bevallotta, hogy azért nem akar velem megismerkedni, mert ő kövér nőkkel nem áll szóba. Majd, amikor ledobtam magamról azt a bizonyos fölös tízest és megosztottam magamról egy új képet az Instagramon, ő volt az első lájkoló, sőt még rám is írt, hogy; „wow, de csini lettél." Nyilván a kisebb derék és comb átmérőmmel már belefértem volna neki az ismerkedni való lányok halmazába. Chatelgettünk pár napig, és az egyik beszélgetésünk alkalmával megjegyezte, hogy; „nem is gondoltam, hogy ennyire jófej csaj vagy." Ebből arra kellett következtetnem, hogy ha nem elég vonzó a testem, akkor ki sem derülhet, hogy mik a belső értékeim, és, hogy netalántán még jófej, humoros és okos is vagyok.

Ha nem vagyok elég vonzó, ki sem derül, milyen belső értékeim vannak?Forrás: Shutterstock

Bár, említhetném azt az esetet is, amikor egy ruhaboltban dolgoztam, és az egyik munkatársam megjegyezte, hogy nekem legalább több pénzem marad, mert innen úgyse lesz jó rám semmi. Nyílt titok volt, hogy csak a jó csajok, kerülhettek jó pozíciókba, mert egy világmárka mintaboltjában nem állhatnak kövér eladók.

Persze elsőként, én is mások külsejét látom meg, és az alapján döntöm el, hogy szimpatikusnak látom-e kívülről, de olyan még véletlenül sem fordult velem elő soha, hogy a kilói miatt élből elutasítsak valakit. Az meg eszembe sem jutna, hogy ismeretlenül bíráljam vagy megbántsam azok miatt a plusz kilók miatt, amiket talán egy betegség okoz.

A testalkat és a kilók, csak az egyik összetevője annak, hogy mások mennyire látnak vonzónak minket, és persze, hogy mi mennyire látjuk annak a környezetünkben élőket. Számomra az ápoltság, vagy éppen az ápolatlanság sokkal többet árul el egy emberről, mint az, hogy jelenleg mennyit mutat alatta a mérleg. Egy divatosan felöltözött szépen sminkelt, ápolt ,de telt nő is lehet legalább annyira vonzó, szexi és elragadó, mint egy botsáska vékonyságú, pillekönnyű társa.

Minden body positivity kampány és önszeretet tréning ellenére a legtöbben, főleg a nők, de mára pasik is, konstans soványságra vágyunk. Úgy érezzük, hogy ha nem férünk bele abba a jó csajnak, jó pasinak titulált elvárásba, akkor kevesebbek vagyunk másoknál. Ezzel együtt a legtöbben, ismeretlenül előítéleteket gyártanak a látottak alapján, és esélyt sem adnak arra, hogy kiderüljön milyen fantasztikus személyiség lakik a plusz kilók, a tökéletlen arc, vagy az x lábak mögött.

Makra Lídia

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek