szerelem kibeszélő magazin párkapcsolat szakítás
Ha egy érzés nem hagy nyugodni és hónapok alatt sem múlik el, akkor bárhogy tagadod saját magad előtt, a szíved mélyén te is tudod: lépned kell.

Ha visszagondolok, az a görcsös érzés, amivel az elmúlt két hónapban minden egyes nap felébredtem, már jóval korábban kezdődött. A párom megcsalt, én elköltöztem tőle, mégis visszalopta magát a szívembe, pedig már akkor is éreztem, hogy az eszemre kellett volna inkább hallgatnom.

Éreztem, hogy nem fog semmi sem változni, sőt, a helyzetet tetézni fogja az, hogy megtört az iránta táplált bizalmam. Mégis visszafogadtam egy utolsó lehetőség erejéig, s az összeköltözéssel adtunk egy sanszot a közös életünknek. Végül az elmúlt év választ adott arra, jól döntöttünk-e.

Az együtt töltött közös évek alatt több mélypontot és hullámvölgyet éltünk meg, mi mégis a magasságokba kapaszkodtunk. Azt hittük, hogy meg kell élnünk a poklot, hogy utána a mennyországba kerüljünk. Tévedtünk. Egy év alatt összesen négy mélyrepülésünk volt, amikor elgondolkodtunk, hogy a kapcsolatunknak van-e értelme tovább. Valamiért mégis adtunk egy újabb lehetőséget, de mindig arra kellett rájönnünk, hogy hiába szeretnénk változtatni: nem fog menni.

A tavalyi szilvesztert követően folyamatosan kételyek között voltunk. Minden egyes beszélgetés végén, - amikor le akartuk zárni a kapcsolatunkat -, végül mindig időt adtunk a változásnak. Összetartott minket egy mély, szeretetteljes kötődés, de azt is tudtuk, hogy valami esszenciális kiveszett a kapcsolatunkból. Már nem volt benne sem szenvedély, sem izgalom.

Forrás: Shutterstock

Éreztem, hogy változásra van szükségem. Elvesztettem önmagam, a kisugárzásom, az erőm.
A kapcsolatunk már régóta nem volt örömforrás. Nem tudtam önmagam lenni, sem az a társ, akinek hittem magam.

Óriási felismerés volt, hogy szeretjük egymást, de társként nem tudjuk megadni egymásnak a boldogságot. Az, hogy ezt bevallottam, egyszerre nagy fájdalommal töltött el, mégis segített az elfogadásban. Amikor már nem lázadsz és nem akarsz semmit sem a szívedre erőltetni: az maga a feloldozás.

Az ominózus, elkerülhetetlen napon mindketten ugyanolyan lelkiállapotban voltunk, mindkettőnket nyomott a búcsú érzése. Egyikünk sem akarta egy ilyen döntéssel indítani az újévet, így szilveszter előtt egy nappal ültünk le beszélgetni. Vegyes érzések kavarogtak bennünk, de éreztük: most, vagy soha. Meghallgattuk egymást. Mindkettőnknél eltörött a mécses. Tudtuk, hogy az addig folytatott életünk hosszú távon nem tartható, és hiába halunk bele a döntésünkbe, más választásunk nem maradt.

Közösen hoztuk meg a döntést. Beláttuk, hogy most bölcsnek kell lennünk és el kell engednünk egymás kezét, s ha fent is úgy akarják, újra egymásra találunk. Menedéknek hitt kapcsolatunk olykor inkább börtön volt, s most a szabadság válik legnagyobb tanítónkká. Most tényleg úgy érzem: az idő mindenre választ ad majd.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.