Hogyan kell jól elutasítani valakit? - minimalizáljuk a károkozást

Egy ismerkedős fázis rengeteg módon sülhet el balul. Előfordulhat, hogy nincs kémia egyik fél részéről sem, de az is lehet, hogy csak az egyiknél hibádzik a dolog. Kiderülhet, hogy a világnézetek annyira különböznek, hogy ebben a szakaszban még igazán értelme sem lenne megpróbálni közelíteni egymáshoz. Az is lehet, hogy a két fél csak rosszkor, rossz időben találkozik, és képtelen a legjobb, vagy legalább egy közepesen-átlagosan jó formáját hozni.

Azt, hogy egy nem miért alakul ki, kár nekiállni kutatni, hiszen nagyon sokan vagyunk, ebből adódóan nagyon sokfélék, és mindenkiben egyéni preferenciák dolgoznak. Viszont, ha az már megfogalmazódott, hogy nem szeretnénk folytatni az ismerkedést, már rajtunk múlik, hogy ezt hogyan tálaljuk a randi partnerünknek.

Ha mindent bevetsz annak érdekében, hogy korrektül utasíts vissza valakit, még akkor is érhetnek meglepetések. Nagyon sok férfi (és persze nagyon sok nő) képtelen elfogadni az elutasítást. Ilyenkor általában (jobb esetben) sértődés lesz a dolog kimenetele, hiszen, hogy képzeled, hogy nemet mondasz, és úgyse találsz nála jobbat. Rosszabb esetben pedig a visszautasított fél nem fogadja el a nemet, és megpróbál meggyőzni arról, hogy a nem az ebben az esetben nem nemet jelent, hanem inkább talánt, de mégis inkább igent, csak úgy csinálsz, mintha nehezen adnád magad.

Persze a világ nem csak fekete és fehér, és egyáltalán nem törvényszerű az, hogy egy visszautasítás ennyire balul sül el. Azonban fontos észben tartani ezeket a lehetséges kimeneteleket már csak azért is, hogy felkészítsük magunkat egy esetleges kínos helyzetre.

Először is, az őszinteség fontos. Még akkor is, ha csak néhány napja ismered azt, akit vissza fogsz utasítani. Természetesen nem kell az idők kezdetéig visszanyúlni és onnan felépíteni a tökéletes visszautasító monológot. Sőt, bármit mondhatsz, a pasit így is, úgy is megbántod, mégis, ha helyén van esze, értékelni fogja, hogy nem tűntél el szó nélkül.

Ha megindoklod a döntésedet, legalább nem marad ezer meg egy kérdés a fejében, amin éjszakánként hobbiból őrlődhet. Ha nem érzed úgy, ne hitegesd azzal, hogy majd talán egyszer, hiszen te is tudod, hogy ez sosem fog megtörténni.

Az őszinteség nem ugyanaz, mint a magyarázkodás. Legyél egyenes, fogalmazz egyértelműen, és ne csomagold be a mondandódat annyira, hogy a lényeg elvesszen a sorok között. Mindenhogy elkerülhetetlen, hogy megbántsd a másik felet, szóval neked is könnyebb lesz csak a száraz tényeket közölni.

Fontos, hogy az őszinteség és a személyeskedés között szintén hatalmas különbség van. Személyeskedéssel csak azt éred el, hogy belegyalogolsz a másik önérzetébe. Nem kell listát átnyújtani a partner számodra kevésbé szimpatikus tulajdonságairól, az is bőven elég, ha elmondod, hogy nincs köztetek kémia, és nem akarod, hogy egymás idejét raboljátok.

A legfontosabb pedig, hogy tudatosítsd magadban, hogy senkinek nem tartozol az időddel vagy a beleegyezéseddel olyan dolgokba, amikről pontosan tudod, hogy nem akarod. Csak azért húzni-halasztani egy visszautasítást, mert félsz a lehetséges rossz reakciótól nincs értelme, hiszen idővel ki fog bukni belőled, és akkor már jobb korábban, mint később.

Nyitókép: Shutterstock