Én is csak órákkal később tértem magamhoz, hogy meg tudjam fogalmazni, mi is a baj ezzel. Egy jó kapcsolat alapja lehet egy-egy vérpezsdítő, veszekedésbe hajló vita, melynek végén a katartikus feloldás segíti a magasabb szintre történő továbblépést. De mégis miről vitázzon egy pár?
Oké, nyilván vannak párok, akik minden filléren képesek összeveszni. Különösen veszélyes ez akkor, ha az egyik lényegesen jobban keres a másiknál, és - ennek tetejébe - huzamosabb ideig az ő pénzéből él a család. De még ha fillérre pontosan ugyanannyit is kerestek, nem árt időről időre átgondolni, hogy hol folyik ki a kezetek közül a pénz, hol lehetne többet spórolni, és mi az, amire mindkettőtök egészsége és nyugalma érdekében muszáj (volna) költeni.
Legalább ilyen fontos az is, hogy milyen hosszú távú befektetésekben gondolkoztok, a megtakarítás milyen formája a leginkább ideális számotokra, és hol látjátok magatokat egy, öt és tíz éven belül. Nehéz téma, de mi történik akkor, ha egyikőtök átmenetileg - bármilyen okból - nem tud pénzt keresni, hogyan oldjátok meg a kihívást, hogyan pótoltok? Nézzünk mélyen magunkba egy percre: ha erről nem vitáztok egy jót, mindez hogyan derülne ki?
Rendszeres látogatások, nagyobb pénzügyi segítség a nagyinak, az öcsi külföldi tandíjának befizetése, kéthetente fűnyírás nagyapáéknál, az anyós mondja meg, hova menjen a gyerek oviba? Esetleg háromhavonta egyszer hűvös, udvarias vasárnapi ebédek merő kényszerűségből, és az örökségen marakodó, kiállhatatlan testvérek, akiktől muszáj tartani a három lépés távolságot? Nagyon nem mindegy.
A nagycsalád, a rokonság életben elfoglalt szerepéről minden pár vitatkozik egy sort, hiszen csak így van esély arra, hogy sikerül megtalálni az egyensúlyt. Van ugyanis egy pont, ahonnan a saját, új családunk fontosabb, mint a szülők, testvérek, rokonok: de hogy mi ez a pont, az mindenkinél máshol kezdődik.
Nincs azzal semmi gond, ha egyikőtök csak bizonyos típusú munkát végez, míg a másik félnek más az állandó feladata... Egészen addig, amíg mindketten elégedettek vagytok a kialakult helyzettel. Egy dolog van, ami nem működik: ha a pasi úgy érzi, ő legfeljebb "besegít" a házimunkába, annak oroszlánrészét majd a nője elvégzi.
Hát, nem így van, kis barátom: nem segíteni kell, hanem kivenni belőle a rád eső részt. Elvégre te is ott laksz, ott eszel és alszol, úgyhogy időről időre nem árt leülni és újragondolni, mit is teszel azért, hogy normális, kiegyensúlyozott körülmények között éljetek. Figyelem: minden egyes új élethelyzet felülírja az előző megállapodást, úgyhogy néha muszáj összezördülni...
A szexuálpszichológusok szerint nincs olyan, hogy túl sok vagy túl kevés szex: olyan van, hogy az adott pár elégedett-e azzal, amiben ők élnek, vagy egyikük többre, másikuk kevesebbre vágyik. Erről pedig beszélni kell, épp úgy, mint az Annie Hallban Woody Allen és felesége: az egyiküknek heti két összebújás rettenetesen kevés, a teljes elhidegülés jele, míg a másik úgy érzi, egy perc békét nem hagynak neki, embere állandóan henteregni akar.
Akárhogy is, ez egy olyan téma, amiről muszáj beszélni, és ne legyünk álszentek: nem baj, ha nincs rögtön egyetértés. Hiszen elfojtás helyett a legjobb az, ha a nézőpontok, igények és vágyak közelednek egymáshoz, és valahol a távolban - előbb-utóbb - találkoznak...
Ti milyen vitátoknál éreztétek eddig, hogy léptetek egy nagyot előre?
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.