Biztos, hogy a nagyobb tényleg jobb is?

Kedves Naplóm! Hol is kezdjem? Lehet, hogy az lenne a legjobb, ha egyenesen belecsapnék a közepébe: A páromnak túl nagy van!

A barátnőim szeme biztosan elkerekedne, ha elkezdenék emiatt panaszkodni. Nem mintha nem szoktuk volna megbeszélni, milyen egy-egy új lovag az ágyban, de azért a részletekbe úgy igazán sosem megyünk bele. Hiába szerepel szinte minden csajos filmben, hogy a nők töviről hegyire kitárgyalják ezt a témát, a mi társaságunk valahogy csak a felszínt kapirgálja ezen a téren. Kicsi, nagy, jó, nem jó? Nagyjából ennyit. A többi már valahogy too much information... Így tehát a közlendőm annyiban ki is merülne, hogy az új pasim szerszáma nagy. Nagyon nagy!Erre a lányok csak vihorásznának és gratulálnának, mert hát ugye a méret a lényeg és minél nagyobb annál jobb. Pedig ez egyáltalán nem igaz!

A csúf igazság

A csúf igazság ugyanis az, hogy egy bizonyos méret után már egyáltalán nem jó... maximum nézegetni. Persze az első közös éjszakánkon engem is teljesen lenyűgözött a dolog, alig hittem a szememnek és bevallom nagyon vártam, hogy eljussunk odáig... Ám amikor valóban eljutottunk odáig, nem éppen azt éreztem, amire számítottam: mindent betöltő kéjre és hatalmas orgazmusra. Helyette be kellett látnom, hogy nekem is vannak korlátaim és bizony nem mindent vagyok képes befogadni.
Az újdonság varázsa azonban még nagyban tombolt ekkor, a következő néhány alkalommal pedig azzal biztattam magam, hogy minden párnak össze kell szoknia, nekünk is meg kell találnunk a közös nevezőt, vagyi azt a pózt, ritmust, ami mindkettőnk számára élvezetessé teszi a szexet. A sokadik alkalom után azonban megkopott a varázs, a lelkesedésem pedig meredeken zuhanni kezdett – egyszerűen nem akartam a dolgot és kész. Miért? Hát lássuk csak...

Forrás: Shutterstock

Először is minden alkalommal fájdalmat okozott az együttlétünk. Nem, nem kis kellemetlenséget, hanem fájdalmat. És nem azért, mert frigid pics@ vagyok, vagy mert nem volt elég hosszú az előjáték. Egyszerűen fájt és kész. Széltében, hosszában... mindenhogy túl nagynak bizonyult.
Próbáltuk misszionáriusban és úgy is ha én vagyok felül – utóbbiról azt olvastam, hogy pont ilyen eseteknél szuper, mert a nő szabályozhatja a „mélységet". Hát fenét! Ki akar óvatoskodva lovagolni? Persze, remek combizomgyakorlat, de sok élvezetet senki ne várjon tőle. Egyszerűen, ekkora szerszámmal képtelenség önfeledten hancúrozni... tudod, úgy hogy a szerelem hevében az ágytámlába koccan a fejed, mert itt állandóan vissza kell fognia magát mindkettőtöknek. Az meg, lássuk be, milyen már? Ha elengedi magát, akkor én jajongok, ha meg csak ímmel-ámmal csináljuk, az meg olyan nyugdíjas tempó, márpedig egy kapcsolat elején senki sem erre vágyik.

És akkor még nem is beszéltünk arról, mi van utána... ugyanis az átlagnál jóval nagyobb péniszeknél van ám utána is. Az utána pedig nem más, mint vérzés – nem patakokban vagy ilyesmi, de pisilés után bizony rózsaszín csík marad a WC-papíron –, szúró, feszülő érzés a hüvelybemenetnél, de a húgyúti fertőzés, avagy nászutas betegség is gyakori vendég az olyan nőknél, akiknek óriáskígyóval rendelkezik a párjuk. Nálam legalábbis nagyon gyakori, nemkívánatos vendéggé vált, holott előtte sosem akadt ilyesfajta problémám.

Szóval ez a nagy helyzet! A méret tényleg számít egy bizonyos pontig, ám afelett - az én tapasztalataim szerint - nem igaz a mondás, miszerint minél nagyobb annál jobb...

Ha tetszett a cikk, talán ez is érdekelne: Ha a szerszámod kicsi, hiába nagy a szerelem

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek