A kimondatlan kolonc mások nyakán: A szingli nő

Sosem utaztam még sehová a húgommal, pedig megtehetnénk, hogy együtt menjünk, de neki a párjával együtt valahogy sosincs kedve az édeshármashoz, inkább olyan barátokat hívnak magukkal, akiknek már van párjuk. Hogy miért? Magam sem tudom.

Annyi lehetőségünk lenne utazni, hiszen én magam imádok új helyeket birtokba venni, új kultúrákat megismerni, ismeretlen emberekkel találkozni, de valamiért még sosem sikerült a hugomat rávenni arra hogy kettesben is elutazzunk valahová. Mindig csak a kifogásokat hallgatom: "Most nem lehet." "Most költözünk." "Most Kati barátnőmékkel utazunk." 

Húgomról annyit kell tudni, hogy stabil párkapcsolatban él immáron öt éve, nekem pedig ez idő alatt nem volt túl sok kapcsolatom. Ha közös programra, vagy utazásra terelődik a szó, akkor  úgy érzem mellékvágányra kerülök. Soha nem szervezünk egyetlen közös programot sem, csupán annyi a közösen töltött idő, hogy hazautazunk a szüleinkhez és együtt töltünk havi egy hétvégét. Pedig a fővárosban nagyon közel élünk egymáshoz, pár perc sétányira, de ő nem képes arra, hogy a saját idejéből adjon nekem egy keveset. Így én sem számolok már velük, ha utazásról van szó.

Számára nem léteznek olyan programok, amiken közösen vennénk részt. De természetesen a húgom engem von kérdőre ha nem megyek haza pont azon a hétvégén, amikor áldozna rám is a drága idejéből. 

Forrás: Shutterstock

Megelégeltem már ezt a helyzetet. Miközben mások együtt utazgatnak mindenfelé a családjukkal, testvérükkel, addig az én testvérem csak simán bejelenti, hogy a nyári hónapokban, mikor hová mennek nyaralni a párjával. Igazából fel sem merült még benne, hogy talán én sem érezném magam annyira egyedül, ha egyszer együtt is elutaznánk valahová. Bár én már túlságosan is megszoktam az önállóságot és nem szívesen adnám ki a kezemből az irányítást. 

De miért csak akkor utaznak velem, ha van párom? Egyedül unalmas lennék? Megfogadtam, hogy többé akkor sem utazom el velük, ha lesz párkapcsolatom. Sosem voltam kolonc senki nyakán, sőt egyedül is nagyon jól feltalálom magam, nincs szükségem társra, de egy családtag más lenne. Mivel a hugom és köztem csupán két év van, így korban is közel állunk egymáshoz, nincsenek szakadékok köztünk, legalábbis életkorban semmiképp.

Emlékszem két éve nyáron még együtt utaztunk Lisszabonba, és nagyon jól éreztük magunkat négyesben, mivel nekem is volt párom. Idén viszont fel sem merült, hogy esetleg csatlakozhatnék hozzájuk, és együtt elutazhattunk volna, hiszen most nincs párkapcsolatom. Ha pedig válaszokat szeretnék, akkor úgy érzem süket fülekre találok.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezek is érdekelhetnek