szexualitás szingliség kibeszélő magazin egyedüllét
Egy ideje már egyedül kelek és fekszem, nem kérdezi meg senki, miután hazaértem, milyen napom volt. Nem ölel át senki és nem ígéri meg, hogy minden rendben lesz. Ezzel már egész jól megtanultam együtt élni, de őszinte leszek: a szex és az érintés nagyon hiányzik.

Régen nem voltam ebben sem szívbajos, éltem a szinglik gondtalan és vad életét. Nem mondom, hogy bárkivel lefeküdtem, de nem csináltam belőle feltétlenül erkölcsi kérdést. Persze, amikor az ember fiatal, akkor még nem agyal olyanokon, hogy elkaphat bármilyen nemi betegséget vagy éppen megsebezheti a lelkét, ha olyan férfinek adja oda magát, akinek nagyon nem kellene. És hát, mi tagadás, én szeretem a szexet, szerettem ezáltal szexi és kívánatos nőnek érezni magamat.

Igaz, voltak rossz élményeim is. Előfordult, hogy egy férfi csak a szex miatt közeledett hozzám és amikor megkapta, amit akart, már messze nem voltam olyan izgalmas számára. Volt olyan férfi is az életemben, aki elvárta, hogy akkor is lefeküdjek vele, ha semmi kedvem nincs hozzá, én pedig igyekeztem neki mindent megadni, mert nem akartam elveszíteni. Akadt olyan is, hogy egy szex után rohantam a nőgyógyászhoz, mert nem voltam éppen jól odalent. Kipróbáltam a szexkapcsolatot is, bár nekem az nem igazán működött. Én gyorsan kötődni kezdek ahhoz, akit beengedek az ágyamba.

Ahogy aztán egyre idősebb lettem és ráléptem az önismeret útjára, egyre jobban meggondoltam, kinek adjam oda a testemet. A spiritualitás szerint, ha egy férfit beengedsz a testedbe, egy ideig még veled lesznek az energiái. Erre - köszönöm -, de nincs szükségem. Másrészt én már nem akarom azt érezni, hogy csak „arra" kellettem és „használtak". Ez szembemegy az önszeretettel és mindennel, amit ma már képviselek. Úgyhogy viszlát egyéjszakás kalandok és szexkapcsolat! Ok, de akkor mit kezdjen egy nő magával, ha egyedül él és kilátásban sincs egy komoly párkapcsolat?

Forrás: Shutterstock

Most mondhatjátok, hogy szerezzek be egy jó vibrátort (a legtöbb barátnőm már rendelkezik minimum eggyel és az egekbe dicsérik a kedves tárgyat), de én nem erre vágyom. Valójában az hiányzik, hogy egy férfi vágyakozva nézzen rám, hogy érezzem, ahogy megfeszülnek az izmai és teljesen begerjed a látványomtól. Borzalmasan vágyom az érintésre, arra, hogy egy férfi ajka megcirógassa a nyakamat, a hajamba túrjon, majd szép lassan levetkőztessen és magáévá tegyen. Hiányzik a szeretkezés utáni összebújás, amikor nem kellenek szavak, csak nézzük a plafont és levegő után kapkodunk. Ez mind olyan dolog, amit egy vibrátor nem képes megadni.

Ez az időszak az eddigi leghosszabb szex nélkül eltöltött idő az életemben és néha nagyon rosszul élem meg. Persze a barátnőim bíztatnak, hogy mindegy kivel, csak feküdjek már le egy férfival. A szex az szex és legalább elmúlik ez a sóvárgás és nem rinyálok nekik állandóan arról, hogy ezer éve nem voltam pasival. De én ezt már nem akarom. Úgy érzem, ha már eddig vártam, akkor olyan férfit akarok csak az ágyamba engedni, aki szőröstül-bőröstül akar engem. Ez már olyan, mint egy második szüzesség. Nagyon nem mindegy, kinek adom oda. Csak legyen türelmem kivárni...

Kíra történetét Vörös Bella jegyezte le.

Nyitókép: Shutterstock

Te mennyire válogatod meg, kit engedsz be az ágyadba?

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.