szerelem kibeszélő magazin párkapcsolat gyermekkor
Otthonról hozott minták, berögzült gyermekkori szokások. Talán nem is vagyunk annak tudatában, hogy mennyi implulzus ér bennünket gyermekkorunkban, ami aztán az egész felnőttkorunkra hatással van. Vajon mennyire tudjuk kezelni azokat a mintákat, amik negatív élményként égtek belénk és legszívesebben elfelejtenénk azokat?

Minden nevelő hatás közül a legerősebb a család befolyása. Gyermekkorban berögzült szokásainktól felnőttként nagyon nehéz megszabadulni, ha egyáltalán sikerül, hiszen kiskorunkban főként a szüleink vesznek körül, és az ő világuk a mi világunk is. A családban látott mintákat puttonyként hozzuk-visszük magunkkal és abból merítkezünk, legelőször ahhoz nyúlunk. Talán nem is tudatosítjuk magunkban, hogy a szülői minta mennyire meghatározó az éltünkben. Legyünk bárhol a világban, úgysem tudunk elmenekülni a belénk ivódott szokásoktól.

Emlékszem, Emmi hányszor mesélte, hogy egyszerűen nem tud nem áldozatként viselkedni a párkapcsolatában, mikor az édesanyja is egy ilyen alá-fölérendelt házasságban élt. Neki ez volt a természetes. Elnyomta magában az érzéseit, hogy teljességgel alárendelje magát a férjének. Emmi apja az italt sem vetette meg, és ha véletlenül a felesége szóba hozta ezt, máris kitört a balhé.Az apja állandóan ellenőrizte az anyját.

Ez egy tipikusan olyan eset, ahol a bántalmazó a kapcsolat kezdetén folyamatosan építi fel a kontrollt, eleinte csak apróbb dolgokra terjeszti ki, később aztán nagyobbakra (vásárolhat-e új ruhát). Emmi a jelenlegi kapcsolataiban mindent megpróbál annak érdekében, hogy leküzdje magában a kisebbségi komplexust, amit valószínűleg édesanyja által tapasztalt. Nagyon sokat számít az otthon látott minta és példa, mert ezeket mind átültethetjük a saját kapcsolatainkba. A gyermekek szüleikről alkotott képét jelentősen torzítja az, ha az egyik szülő lenézően beszél a másikkal és a másikról. A gyerekek ugyanis hajlamosak arra, - hogy legalábbis részben - elhiggyék, amit apjuk anyjukról állít, és a bántalmazó szülőt tartják kompetensnek és okosnak.

Forrás: Shutterstock

Emmi fül- és szemtanúja volt szülei állandó harcának. A biztonságérzetére pedig nemcsak a szüleivel való kapcsolata volt hatással, hanem a szülők egymással való viszonya is. Amikor a gyermek megtapasztalja, hogy a szülők ellenségesek egymással, vagy bántják egynást, akkor gyakran válnak zavarttá, aggodalmaskodóvá, szorongóvá. Egyesekben ez felnőttkorukra agressziót válthat ki, viselkedési problémákkal kell szembenézniük. Vannak, akiknél testi panaszokat okozhatnak, gyakorlatilag betegség formájában mutatkoznak meg a belső konfliktusaik. Az otthonról hozott stressz annyira hatással van rájuk, hogy ez is befolyásolja azt, hogy mennyire tudnak figyelni, tanulni, teljesíteni. Az olyan környezetben, ahol a gyerekek folyamatosan harcolnak egymással, azok rosszabbul alszanak, gondjuk lehet az étkezéssel is.

A gyerekre legkárosabb vitatkozási formák azok, amikor a szülők verbálisan agresszívek, szidják, szapulják, támadják, fenyegetik egymást, amikor fizikailag is agresszívek, amikor nem beszélnek egymással, nem szólnak egymáshoz, levegőnek nézik a másikat, és amikor megoldás nélkül képnek ki a vitákból.

Ha képesek vagyunk arra, hogy olyan mintát adjunk a gyerekeknek, amivel könnyebben elboldogulnak majd a saját konfliktusaikban, akkor a gyermekekben felnőttként nem alakul ki torz kép. A szorosabb kapcsolatokban is lehetnek problémák, de ezeket mind meg lehet oldani, az érzelmeinket nyíltan vállalhatjuk, méghozzá úgy, hogy nem veszik el közben az egymás iránti szeretet, vagy a tisztelet.

Emmi történetét Szabó Andrea jegyezte le.

Nyitókép: Shutterstock

Téged mennyire befolyásolnak az otthonról hozott szülői minták?

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.