Áldozat típusú személyiség

Biztosan te is ismersz olyan embereket, akiknek valahogy semmi sem sikerül. Becsapják őket a boltban, agyondolgoztatják őket a munkahelyen, kihasználják őket a párkapcsolatban, ők mégsem tesznek semmit. Vagy éppen ellenkezőleg, állandóan sajnáltatják valami miatt magukat. Ők a született áldozatok. De vajon létezik áldozat típus?

Az, hogy miképp viselkedünk, nagyon sok tényezőtől függ. Például attól, hogy éppen milyen szerepben találkozunk konfliktushelyzettel, hiszen a családunk körében egészen másképp reagálunk bizonyos dolgokra, mint a munkahelyünkön. Egyik szituációban karakánabb módon nyilvánulunk meg, míg a másikban engedékenyebbek vagyunk. Ez teljesen természetes. Sokan arra is hajlamosak, hogy egy erősebb vélemény előtt fejet hajtsanak és saját meggyőződésüket félretéve bólogassanak akkor is, ha valójában nem értenek egyet. De vajon ez már annak a bizonyítéka, hogy valaki behódoló, áldozat típus?

Az érem két oldala

Az áldozat típus legfőbb ismérve, hogy kerüli a konfliktust, olyan dolgokba is belemegy – látszólag lelkesen -, amelyeket legszívesebben visszautasítana. Képtelen nemet mondani, képtelen kiállni magáért, mert úgy gondolja, mindenki többet ér nála, mindenkinek a gondja-baja előrébbvalóbb a sajátjánál. A viselkedés gyökere általában a gyerekkorban keresendő, amikor tekintéllyel nyomták el személyes vágyait.
Az áldozat típus éppen ezért többnyire keresi a vezetőjét, aki meghozza helyette a döntéseket, hiszen az ő véleménye úgy sem elég jó, nem elég megalapozott, kell valaki, aki megmondja a tutit.

Az áldozat típusnak azonban van egy másik fajtája is, méghozzá az, aki csak el akarja hitetni a környezetével, hogy ő mindig, minden szituációban rosszul jár. Ő az, aki előszeretettel sajnáltatja magát és sóhajtozik. Ő az, aki szívesen kelt lelkifurdalást másokban és kiprovokálja, hogy szánakozzanak rajta – ugyanakkor sok esetben, egy-egy kitörés alkalmával, gondolkodás nélkül a családtagjai, rokonai, barátai fejéhez vágja a hibáikat.

Forrás: Shutterstock

Mit lehet tenni az áldozat típussal?

Attól függ, melyik áldozat típusról beszélünk.

Az első, aki nem meri felemelni a szavát, nem mer kiállni magáért és nem mer még nemet mondani sem, önértékelési gondokkal küzd és a saját magáról alkotott képen kell dolgoznia. Az ő viselkedése mögött ugyanis a rejtett félelmek állnak. Mi lesz akkor, ha a véleménye nem egyezik másokéval vagy ha nemet mond? Fél a büntetéstől, a megszégyenítéstől vagy attól, hogy nem fogják szeretni. Ezt általában fel is ismeri, mégsem tud tenni ellene, holott nem lehet állandó rettegésben élni és mindig mások óhaját lesni! Neki tudatosan kell dolgoznia önmagán és erősítenie, hogy az érdekei érvényesítése, a véleménye felvállalása nem alávaló gaztett, hanem teljesen normális dolog. Felelősséget kell vállalnia a tetteiért és az egész életéért, különben haláláig szorongva, elnyomás alatt fog vergődni.

A másik típus magától valószínűleg sosem fogja felismerni, hogy gond van vele, így a környezetének kell rávezetni arra, hogy változtatnia kell a viselkedésén. Ehhez rengeteg türelemre és önkontrollra lesz szükség. Semmiképpen sem szabad belemenni a játszmáiba és hagyni, hogy provokáljon olyan veszekedésekkel, mint a „Mert én annyi mindent megteszek érted/értetek, bezzeg ti..." kezdetű strófa. Ilyenkor érdemes higgadtnak maradni és nyugodtan emlékeztetni arra, hogy nem csak ő hoz áldozatokat az adott szituációban, nem csak az ő vállán nyugszik minden és nem, senki nem akar belerúgni, amikor – ugyan önként és dalolva – a földön fekszik.

Míg az első személyiségnél a fel nem oldott bűntudat és a félelmek dominálnak, addig ezt a típust az elnyomott agresszió vezérli, valamint szintén a félelem attól, hogy nem veszik észre az értékeit, „áldozatait". Ezért szenved látványosan vagy produkál drámai jeleneteket.
Érdemes türelmesen és kedvesen bánni vele, biztosítani arról, hogy értékelve van és megmutatatni, hogy megbecsült és szeretett tagja a családnak, baráti körnek, munkahelynek.

    Ezt olvastad már?