magazin The Social Dilemma közösségi média
Ha tudni akarod, mikor voltál utoljára egy jó étteremben - "kérdezd" a Google-t. Ha nem tudod, hogy az ismerősöd mikor tartja a névnapját - "kérdezd" a Facebookot. Ha nem tudod, hogy érzed magad ma reggel, akkor kérdezd a... - ja nem, itt még azért nem tartunk. Vagy mégis?

A platformok, amiken ilyen-olyan okokból aktívan fent vagyunk, bizony nyomon követnek mindent, amit csinálunk. Igen, téged is.

A Facebookon például tudják, hogy egy poszt fölött mennyi ideig időzől, mielőtt rányomod a lájkot – vagy akármelyik másik reakciót. Azt is figyelik, hogy milyen gyorsan görgeted végig az üzenőfalat, mert ezzel is szűrik, hogy mi az, ami érdekel és mi az, ami kevésbé.

Az összes adatod, amit megadsz magadról, kategorizál, besorol - minél többet, annál jobban. Nem beszélve azokról az adatokról, amiket nem tudatosan osztasz meg velük. Ezekhez - és a böngészési szokásaidhoz - mérten jelennek meg a képernyődön különböző hirdetések, és "véletlenül" mindig olyan termékeket vagy szolgátatásokat reklámoznak neked, amiket az utóbbi napokban kerestél. Furcsa, mi? Ismerős az a helyzet, amikor valakivel mondjuk arról beszélgettek, hogy milyen jó lenne venni egy párásító készüléket, és nem sokkal ezután pont ehhez passzoló hirdetések jelennek meg előtted? Hát ez sem csak úgy magától történik...

A 2020-ban bemutatott The Social Dilemma című film többek között a fentebb említett dolgokra is rávilágít. Természetesen, mint ahogy az várható volt, a film nagyon megosztotta az embereket. A benne nyilatkozó személyek (volt Facebook, Instagram, Pinterest és Google-kollégák) köntörfalazás nélkül vallottak arról, hogy mi a véleményük ezekről a platformokról, vagy, hogy miként működtek közre a „szörnyek" elszabadításában. Az egyikük azt nyilatkozta, hogy noha aktívan részt vett annak a mechanizmusnak a kidolgozásában, ami képernyőhöz szegezi a felhasználót, mégis beleesett a saját csapdájába, és ő is függője lett a folyamatos online jelenlétnek. Pedig ő pontosan tudta, hogy mi, miért történik. Durva, mi?

Hogyan okoz függőséget?

Valójában az összes közösségi felület jobban használ téged, mint te azokat. Mindig jön valami értesítés, vagy üzenet, ami miatt azonnal felkapod a mobilt és megnézed, válaszolsz, ezzel is növelve az adott felületen töltött aktivitásod hosszát. Persze adja magát a kérdés, hogy nekik miért éri meg függővé tenni téged?

Forrás: Shutterstock

Nos, a válasz nem lesz meglepő: a pénz miatt...

Hiszen amíg te görgeted az üzenőfalad, addig ők számtalan hirdetést mutathatnak neked - és mivel figyelik az olvasási szokásaidat - és lassan többet tudnak rólad, mint a saját szüleid -, így nyilván javarészt olyan hirdetések ugranak majd fel, amik érdekelni fognak. Ezzel pedig ők súlyos pénzeket kapnak az aktuális hirdető cégtől. Ennyi. Tulajdonképpen az időddel kereskednek, te pedig észre sem veszed.

Tudom, furcsa ebbe belegondolni, de a Facebook és a Google már valóban többen tudhat rólad, mint a környezetedben élők - és ehhez nem kell semmi kirívó dolgot tenned, elég simán csak élni. Hiszen a böngészési szokásaidban az is megjelenik, ha valami iránt érdeklődni kezdtél. Egy új sport, egy új élelmiszer, vagy egy új ruha kollekció? Még senkinek nem meséltél róla, csak rákerestél a neten, de a Google már tudja. Azért ez nem semmi...

Na de visszatérve az időddel való kereskedéshez. Ha szeretnéd ezt megakadályozni, akkor csökkentsd az értesítéseid mennyiségét. Ne iratkozz fel mindenre és mindenkire, csak arra, ami/aki igazán érdekel. Így elkerülheted, hogy percenként csipogjon a telefonod, vagyis nem lesz folyton jelen egy inger, ami arra buzdít, hogy nyisd meg az adott appot.

Nem leszek álszent; én is használok Facebookot, Instát, de nem függők a telefonomtól, és a lájkoktól. Pedig mennyien járnak ebben a cipőben! Lassan ez is olyan lesz, mint a drog- és alkoholfüggőség - csak itt az elvonási tünetek akkor keletkeznek, ha lemerül az akksi, vagy ha a delikvensnek valamiért meg kell válnia a telefonjától.

Lesújtó, hogy vannak emberek, akiket a közösségi hálók dróton rángatnak, és olyan befolyással van az életükre, hogy képesek abban kárt okozni. Például Amerikában 2009 körül terjedt el mobilokon is a közösségi média, és ezután háromszorosára ugrott az öngyilkossági hajlam a tiniknél és kiskamaszoknál. Kevesebben rakták le a jogsit, kevesebb volt az élő, személyes randizás, minden lecsökkent...

Nem mondom azt, hogy töröljük végleg ezeket a platformokat, de éljünk a valóságban, és ne más emberek lájkjaitól vagy véleményétől függjünk. Figyeljünk oda a világra, ami a telefonunk képernyőjén kívül kezdődik, mert ott legalább nem vagyunk minden mozdulatunkból lekövethetőek.

Pokk Brigitta

Te tudatosan használod a közösségi oldalakat?

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.