Kórházi vagy otthoni környezetben lesz igazi a szülésélmény?

Befolyásolja a saját testünkbe vetett bizalmat, pozitív szülés esetén megerősít, míg negatív élmény hatására traumát élünk át. Kihat az anya-baba kötődésre, a családi életre, a párkapcsolatra és a szexuális életünkre, valamint a gyermek személyiségére, működésére.

Az élet minden területén tapasztalhatjuk, ha valamit nem ismerünk vagy félünk tőle, és felkészületlenül vágunk neki az útnak, eszköz nélkül maradunk. Ha megismerjük az előttünk álló helyzetet és felkészülünk, a legjobbat tudjuk kihozni minden helyzetből. A pozitív és örömteli szülésélmény egyik elengedhetetlen feltétele, hogy tájékozódjunk, megismerjük a lehetőségeinket, felkészüljünk és kiválasszuk a saját utunkat.

Érdemes mindenkinek megtalálni, hol érzi magát biztonságban, lelkileg és fizikailag egyaránt, hol találja meg azt a módszert, és azokat a kísérőket, akikre bátran rábízza magát. Van, aki a kórházban érzi ezt a fajta biztonságot, és van, aki a saját otthonában képes csak megnyílni, ellazulni, ami alap feltétele egy természetes, örömteli szülésnek.

2011 óta Magyarországon is lehet legálisan az otthonszülést választani, melyet az „Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011 (III. 21.) Korm. rendelet" szabályoz. Ez a rendelet biztosította a nők számára, hogy az otthonszülés lehetőségét válasszák, élve a testük feletti önrendelkezés jogával.

A mai napig, laikus és szakmai körökben is rengeteg téves információ lát napvilágot ezzel a témával kapcsolatban, ezért fontos kiemelni, hogy az egyoldalú tájékoztatás korántsem ad pontos képet az otthonszüléssel kapcsolatos valós tényekről. Az otthonszülés azért válhatott törvényileg szabályozott, választható úttá, mert nem jelent veszélyt sem az anyára, sem az újszülöttre nézve.

Nemzetközi és hazai statisztikák is alátámasztják, hogy egészséges és problémamentes várandósság esetén, a kizáró okokat figyelembe véve, az otthonszülés teljesen biztonságos, és alapvetően jobb mutatókkal rendelkezik, mint a kórházi szülések.

Ma Magyarországon több Bábaház is tevékenykedik, kiváló szakemberekkel, akik alapos egészségügyi és ugyanakkor egyéb holisztikus szemléletű képzésben részesülnek, mielőtt praktizálni kezdenek, tehát semmiképpen sem sarlatánok, vagy szakképzetlen laikusok vannak jelen a szülésnél, ahogyan az ezt az utat választó szülők sem felelőtlenek.

Kórházi szülésekre vonatkozóan nincsen általános, minden helyre vonatkozó állásfoglalás, mert bár a WHO szülészeti irányadó javaslatai már évtizedek óta elérhetőek a természetes és háborítatlan szülésre vonatkozóan, mégis, ahány kórház, annyi protokoll működik. Vannak kórházak, ahol az ott dolgozó orvosok, szülésznők a szülő nők kéréseit, igényeit figyelembe véve változtattak ezeken a szabályokon és igyekeznek mind testi-, mind lelki szempontból harmonikusabbá, háborítatlanná tenni ezt az egyébként teljesen természetes folyamatot.

Ezekben az intézményekben csökkentek a beavatkozások (rutinszerű oxytocin adagolás, rutinszerű gátmetszés, császármetszések száma stb.), támogatják a szabad testhelyzet választást a vajúdás és a kitolási szakasz idejére is. A szülő nők a vajúdás ideje alatt ehetnek, ihatnak és az általuk választott kísérő vagy kísérők végig velük lehetnek a szülőszobán.

A család- és bababarát intézmények támogatják a korai bőrkontaktust anya és baba között, felismerve az aranyóra fontosságát, már nem vágják el automatikusan a még lüktető köldökzsinórt és egyre több szülészet van, ahol az anyát és a kisbabáját nem választják el egymástól, és az igény szerinti szoptatást is támogatják.

Magánkórházak esetén az alapvető különbség, hogy mivel ezekben az intézményekben a TB támogatás nem elérhető, a személyzet igazodik a szülő nők és a családok igényeihez, de jelentős összeget kell fizetni az ellátásokért. A TB támogatás csak az állami kórházakban vehető igénybe, otthonszülés és magánkórházban szülés esetén a családoknak ki kell fizetniük a teljes ellátást a várandósság és a szülés idejére is.

Kiss Olga

Nyitókép: Shutterstock