Most tekintsünk el a kommunikáció alpári módjától és a mögötte (nem is túl diszkréten) megbúvó tolerancia teljes hiányától, és kezdjük rögtön az alapoknál! Az ember természeténél fogva mindenevő, és mint tudatos lény, abban a szerencsés helyzetben van, hogy döntéseket hozhat az étrendjével kapcsolatban is.
Emellett sokfélék vagyunk: ami az egyikünk számára tökéletes étrend, az a másik ember szükségleteit nem elégíti ki. Amit az egyikünk szervezete kíván, az sokakban undort kelt. Étrendünket tehát egy sor fizikai és lelki tényező befolyásolja, akár eszünk húst - és tejtermékeket -, akár nem.
Igen, van, aki vallási okokból nem eszik semmilyen állati eredetű táplálékot, ahogy arra a kedves kérdező is utalt, de a nyugati kultúrkörben ők vannak kevesebben (Indiában nyilván más a helyzet). Sokan lelkiismereti okokból kerülik az állati fehérjét, mert nem akarnak ártani más élőlényeknek, ha nem muszàj: igen, a zöldségek is élnek, de távolabbi rokonai az embereknek, mint az állatok, és valamit azért enni kell. Szerintük ez a kisebbik rossz, amihez kevesebb erőszak - és persze visszaélés - társul.
A nagyüzemi húsipar működése azonban nem csak az állatbarátokat tántorítja el a húsfogyasztástól. Sokan egyszerűen azért nem vesznek a boltban csirkét, disznót, marhát, mert élelmiszerbiztonsági aggályaik vannak, tartanak a kemikáliáktól, esetleg undorodnak a tartás és a feldolgozás módjától. Ismerek több olyan tudatos fogyasztót, aki fenntartható forrásból, kisebb gazdaságból örömmel vesz húst, sajtot, tojást, de boltban nem venne semmit.
Rengeteg a különféle ételallergia is. Sokan egészségügyi, esetleg közérzeti okokból váltanak hús- vagy épp tejmentes étrendre: nem egyforma szükségleteink vannak, az emésztésünk és az energiaellátásunk sem egyezik. A babás csoportok pedig tele vannak tejfehérjére diétázó szoptatós anyukákkal, akiknek szintén jól jönnek a vegán receptek.
Akárhogy is, egy dolog biztos: őseink egészen biztosan nem ettek annyi és olyan sokféle húst, mint mi, és nyilván bölcs dolog egyfajta egyensúlyra törekedni akkor is, ha egyébként nem célunk a vega vagy vegán étrend.
Akadnak, akik mindennél nagyobb távlatból szemlélik a világot és saját helyüket benne. Fontos, tagadhatatlan tény: a húsgyártás óriási ökológiai lábnyomot hagy maga után. Az Oxford Martin School friss kutatása szerint, ha mindenki kevesebb húst és tejterméket, cserébe pedig több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztana, 2050-re az üvegházgáz-kibocsátás kétharmadával csökkenne, az éghajlatváltozáshoz köthető kár pedig 1,5 trillió dollárral lenne kevesebb.
Ez nemcsak azt jelenti, hogy lényegesen több embert tudna eltartani a Föld, mint jelenleg, de azt is, hogy jó eséllyel tovább is élnénk: ugyanez a kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy pusztán a vöröshús bevitel csökkentésével és a több zöldség-gyümölcs fogyasztásával éventevilágszerte 5,1 millió haláleset volna elkerülhető.
Míg a vega étrend esetében ez a szám 7,3 millióra tehető, vegán diétával pedig 8,1 millió körül alakul. Igaz, utóbbi esetben nagyon kell figyelni a megfelelő fehérjepótlásra, hogy az egészség más fronton se szenvedjen hiányt.
Mindenevőként tehát azt mondom: a vegetarianizmus és a vegánság semmi esetre sem elvetendő opció, de még ha egyik fenti motivációval sem tudunk azonosulni, ne gúnyoljuk a tőlünk eltérően étkezőket... Tanuljunk inkább a vegáktól és a vegánoktól pár szuper, izgalmas receptet, amivel alkalmasint feldobhatjuk a konyhánkat!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.