A hétvégi reggelek démonidézésnek tűnnek, ha gyerek is van a házban

Kisgyerekes szülőként nincs hétvége. Ezt sokszor hallani, és talán nem ennyire vészes a helyzet, de egy biztos, a korán kelő kicsik számára, a szombat és a vasárnap sem kivétel.

A lány úgy nyitotta ki a szemét mély álmából, mintha parancsra tenné. Nem tétlenkedett, azonnal útnak indult. Szobájából hangtalan lépkedett egyenesen szülei hálója felé, takaróját, mint egyfajta köpenyt, félig magára terítve, félig a földön húzva közelítette meg az ágyat. Anyja oldalához lépett, hallgatta mély szuszogását, nézte lehunyt szemét, majd odahajolt az arcához, és suttogva így szólt:

Anyu, anyu ébredj!  

Ez azonban kevés volt a héten megfáradt felnőtt felébresztéséhez, amit a gyermek is érzékelt. Így módszert váltott. Hangosabban kezdte anyját szólongatni, majd egy óvatos, gyors és határozott mozdulattal, ujjával egy pillanatra befogta álmodó anyja orrát, majd visszahúzta kezét.

Hirtelen ébredt meg, szemébe belemart a reggeli fátyolos fényForrás: Shutterstock

 

Hirtelen ébredt meg, szemébe belemart a reggeli fátyolos fény, és egy pillanatra úgy érezte, kihagy a szíve, ahogy meglátta az ágya ellett álló és váró lányát. Hosszú haja arcába lógott, de még így is látszott némi ördögi vonás benne, ami most, hogy anyja végre felébredt, szinte fellángolt.  

Már fel is ébredtél? Gyere, bújj ide picit mellém, és aludjunk még egy keveset – próbálkozott elkeseredetten még egy gyenge fél órát visszaszenderedni az anyja, de igazából ő is tudta, hogy ez a próbálkozás nem fog sikerrel járni. Lánya frissen és üdén válaszolta, hogy ő bizony már nem álmos, nem fáradt, nem akar aludni, mesét szeretne nézni és reggelizni, mert éhes. Amíg anyja felkel, megy, hogy felébressze az öccsét, ketten mégiscsak mókásabb a mesenézés. És hangosabb is, gondolta az anyja, aki nem mert ránézni az éjjeliszekrényen álló órára. Jobb a békés tudatlanság.

Komolyan nem hitte el, hogy életben fog maradni, annyira fáradt voltForrás: shutterstock

A konyhában állva, miközben melegítette a tejet a kakaóhoz és kente a mogyorókrémes kenyereket, feltett egy adag kávét is főni. Komolyan nem hitte el, hogy életben fog maradni, annyira fáradt volt. Pár perccel később mindent tálcára tett, mamuszában és köntösében becsoszogott a nappaliba, a még mindig álmosságtól összeragadó szemhéjaitól azonban nem vette észre az ajtóban fekvő macskát. A talpa alatt érezve a szőrös négylábút, egyből kapcsolt, és, hogy elkerülje a tragédiát, inkább előrevetette magát. A tálca épp a kanapé előtt landolt, a szőnyegen, ő pedig a térdére esett. A gyerekek először csak a zaj miatt automatikusan csendre intették anyjukat, de pár másodperccel később, amikor tudatosult bennük, mi is történt, lepattantak a kanapé puha párnái közül, és aggódva ölelték meg anyjukat.

Ugye jól vagy, anyu? Megütötted magad? Fogsz sírni?  

Az anya szívét hirtelen elöntötte a melegés. Biztosította gyermekeit arról, hogy nem ütötte meg magát nagyon, majd mindhárman leültek, és ölelkezve megnézték a mesét, amiben furcsa unikornis, beszélő tégla és szögletes kutya volt. Amikor vége lett, mindhárman részt vettek a romok eltakarításában, majd közösen kiültek a konyhába, és együtt reggeliztek. Az óra ekkor hajnali fél hetet mutatott.

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed a cikkről? Katt IDE, és mondd el nekünk!
    Ezt olvastad már?