Tudod-e, hogy miért görbe a banán?

Előző cikkünkben olyan kérdésekre kerestük a választ, mint, hogy miért nem fázik a pingvin lába, miért halljuk a tenger zúgását a kagylóban, vagy, hogy miért kell a cápáknak mindig úszniuk?

Most pedig további 5 érdekes kérdésről fogjuk lerántani a leplet, amelyeken talán még soha nem gondolkodtál - de valószínűleg nem azért, mert zsebből tudod a választ.

Miért matt az alufólia egyik oldala?

Mint azt tudjuk, az alufólia egyik oldala fényes, a másik azonban teljesen matt. Ennek oka az előállítási folyamatban keresendő. Az alufóliát úgy készítik, hogy az alumíniumötvözetet megolvasztják, aztán lapokat formálnak belőle. Ezt követően acélhengerek segítségével nagyon vékonyra nyújtják, egészen pontosan 0,004 mm vékonyra. Eközben viszont egy ponton megduplázzák a rétegeket, hogy ne szakadjon el olyan könnyen. Az egymásra helyezett alufólia lapokat tehát kettesével teszik vissza a görgők közé, de így csak az az oldal lesz fényes, amely közvetlenül érintkezik az acélhengerekkel.

Miért görbe a banán?

A banán közel 7 méter magas cserjéken terem, és nagyjából 16 gyümölcs lóg egy fürtön, ám a fürtök rendkívül közel helyezkednek el egymáshoz. Mint sok más növényre, úgy a banáncserjére is igaz, hogy a termés a virágokból fejlődik ki - ahogy az is, hogy a virágok a növény felső részén növekednek, kúsznak az ég felé. Ám mivel a növekedés során a virágfürtök súlya megnövekszik, így idővel lekonyulnak, és ebben a pozícióban maradnak, mire leváltják őket a kicsi banánok. Ezek a gyümölcsök is szeretik a napfényt, ezért igyekeznek a fény irányába nőni - ez az oka annak, hogy a lefelé lógó, egyenes banánok elhajlanak.

Forrás: Shutterstock

Mi az a cerkóf?

Lehetne akár egy élelmiszer ("Leugrottam a boltba egy zacskó cerkófért!") vagy egy használati tárgy is ("Hozd be nekem légyszi a cerkófot, kint van a konyhában."), ám a cerkófok bizony állatok, mégpedig majmok. Öt alfajáról tudunk, amelyeket főleg a színük alapján lehet megkülönböztetni. Létezik fehérorrú cerkóf, katangai cerkóf, feketeorrú cerkóf, sárgaorrú cerkóf, valamint Schmidt-cerkóf.

Sokan félnek tőlük, mert óriási lármát képesek csapni - ezzel tartják távol magukat a legfőbb ellenségeiktől, mint például a párduc vagy a sas. Hatalmas csoportokba verődve élnek, és irtózatosan rendetlenek. Táplálékukat főleg gyümölcsök és rovarok alkotják, de leveleket, hajtásokat, rügyeket, sőt, ritkán még a fák nedveit is fogyaszták. Ez az oka, hogy úgy néz ki utánuk a természet, mintha bomba robbant volna.

Mire jó a csiklandósság, és meg tudjuk-e magunkat csikizni?

A csiklandósság a testünk egyik védekezési reakciója. Ha valami csiklandoz minket, az idegek azonnal jelzést küldenek az agyba, hiszen nem tudhatjuk, hogy épp egy mérges pók mászik-e rajtunk, vagy egy virágszirom hullott-e ránk. Az agy azonnal figyelmet fordít az érintett területre, ami abban merül ki, hogy utasítást ad az adott testrész megvakarására, és közben eldönti, veszélyben vagyunk-e vagy sem. 

Arra azonban még nem találták meg a tudományos választ, hogy miért nevetünk, ha valami csiklandoz minket.  

Azt viszont tudjuk, hogy magunkat lehetetlen lenne megcsikizni, hiszen az idegpályák először arra késztetik az agyat, hogy vakarja meg a csiklandós testrészt. De ha már előre tudjuk, hogy veszélytelen dolog történik a bőrünkön, akkor az idegek nem küldenek jelet az agynak, tehát a vakarási inger sem születik meg. Fel tudjuk magunkban idézni az érzést, amikor valami csiklandoz, de az közel sem olyan élethű, mint amikor valójában érezzük.

Hogyan kerül gyöngy a kagylóba?

A kagylók belsejében található igazgyöngyök számunkra nagyon értékesek, ám a kagylók egyszerű védekezési célra használják őket.

A gyöngy ugyanis eleinte nem más, mint egy aprócska részecske - például homokszem -, amely kintről behatol a kagyló belsejébe. Az állat azonban nem szeretné, ha a sérülékeny belső részében kár keletkezne, ezért gyöngyház réteggel vonja be az aprócska behatolót.

Ez a folyamat azonban akár 10 évig is eltarthat, és ekkor még csak egy borsónyi gyöngyről beszélünk. Így már még inkább érthető, miért annyira drága egy igazgyöngy, hiszen kizárólag a véletlen műve, hogy egy kagyló növeszt-e magában, vagy sem. Mivel a kereskedelemben dolgozók is rájöttek, hogyan működik a gyöngyképződés, ezért már mesterségesen is be tudnak juttatni bizonyos apró részecskéket a kagyló belsejébe, hogy előidézzék azt.

Forrás: Miért nem fázik a pingvin lába? című könyv

 

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!
    Ezt olvastad már?