Milyen szülő vagy, ha a gyereken keresztül manipulálod az exed?!

Félig TE vagy és félig Én vagyok. Ő a bizonyíték arra, hogy egykor szerelemmel szerettük egymást. Óvtuk, védtük, míg a szerelmünk tartott, most pedig húzzuk-nyúzzuk, tépjük kezét-lábát, és nem vesszük észre, hogy a gyerek csak ordít fájdalmában. Nem eresztjük!

Szorítjuk, fojtogatjuk, közben verjük a mellünket és világgá kiáltjuk, milyen jó szülők vagyunk! A "jót akarunk" álca mögé bújva tesszük tönkre azt, akit eddig a legjobban szerettünk. Szerelmünk gyümölcsét.

A krétakör története jutott eszembe...

Salamon király úgy dönti el, hogy vajon melyik nő az életben maradt fiúgyermek édesanyja, hogy egy kört rajzoltat a földre, majd abba fekteti a gyereket.

Aztán így szól az asszonyokhoz: "Azé lesz a gyermek, aki kettőtök közül magához tudja húzni őt, az igazi anyának biztosan nagyobb az ereje."

Az asszony, akinek meghalt a fia, teljes erejéből maga felé húzza a gyermeket, mert erősen akarja, hogy az övé legyen. A másik asszony azonban megijed, hogy fájdalmat okoz a kicsinek, és elengedi őt: "Inkább lemondok róla, minthogy kettészakítsam!"

Salamon pedig meghozza az ítéletet: "Az az igazi édesanya, aki inkább lemond a gyermekéről, de nem engedi, hogy baja essék. Kapja tehát ő vissza a fiát!"

Tudom, a hétköznapokban nincsenek minden és mindenki felett ítélkező Salamon királyok. De sajnos vannak önző, egymás szemét kikaparni vágyó szülők. Emberek, akik hajdan szerették egymást, most pedig magukból kivetkőzve, sértettségtől vezérelve vérszomjas farkasokká válnak. És sokan ilyenkor az egymás elleni harchoz a gyereket használják fel.

Forrás: Shutterstock

Nem ismerek minden sztorit, de sajnos túl sokat láttam így is...

  • Láttam már apát, aki elhagyta a feleségét és a pár hónapos gyermekét, majd utolsó döfésként még a gyermekét is elperelte.
  • Látok olyat, aki visszaél az anyagi fölényével és feltételeket szab.
  • Aki úgy segít, hogy közben zsarolja a volt élettársat a gyermekén keresztül.
  • Aki nem segít, inkább eltitkolja a pénzét, csak azért, hogy ne kelljen adni.
  • Aki úgy ad, hogy mindent, amit kap a gyerek, magánál tart. Aki azt ad, amit ő jónak gondol, és nem azt, amire szükség van.
  • Láttam már gyermekét eltűntként kereső apát mocskolva gyermeke anyját, holott jól tudta, hol a gyerek.
  • Láttam már anyát otthagyni gyermekeit egy másik férfiért, majd sírva könyörögni nekik a szeretetükért, miközben hosszú hónapokig a poklot élték át nélküle.
  • Láttam apát elvinni a gyereket és nem visszaadni.
  • Látok anyát, aki a volt férjét zsarolja a gyerekkel.

EMBEREK! Senki nem mondta még nektek, hogy a gyerek nem eszköz? Nem pajzs, amit magunk elé tarthatunk, hogy védjük magunkat, és nem kard, amivel döfhetünk egyet még a másik szívébe!

Szomorú, hogy saját önzőségetek miatt nem veszitek észre, mekkora károkat okoztok abban az emberben, aki életetek értelme kellene, hogy legyen. Aki miatt egyetértésben kéne kommunikálni. Aki miatt félre kéne tenni az egót, a sértettséget, az önzőséget. Aki miatt a békére kéne törekedni az ördöggel is. Csak hogy megvédd a gyereked! Mert akkor véded meg igazán, ha tiszteled a másikat és őt is.

Ne gondolja senki, hogy nem lát át rajta egy tizenéves gyerek! Hogy nem látja, ahogy a másik szülő alázva van, kijátszva, zsarolva, és ehhez a "játékhoz" őt használják fel. Tudja, hogy ő csak egy eszköz. Vagy ha nem tudja, előbb-utóbb összerakja a puzzle darabokat.

Ne tegyük tönkre a gyerekeinket!

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?