Tudomány morzsa: Miért halljuk a tenger zúgását a kagylóban?

Összegyűjtöttem 5 olyan kérdést és választ, amelyeken talán már te is gondolkodtál, de sosem szántál arra energiát, hogy megtudd a választ.

Miért kell a cápáknak mindig úszniuk?

Egyrészt azért, mert számos vízi élőlény rendelkezik úszóhólyaggal, ami abban segít, hogy ne süllyedjenek el a vízben. A cápákból viszont ezt kispórolták az égiek, ezért kénytelenek folyamatosan mozgásban lenni. A másik ok pedig az, hogy a cápák csak úszás közben képesek oxigént felvenni. Ahogy a többi hal, úgy ők is kopoltyún keresztül lélegeznek, ám a cápák kopoltyújába csak akkor áramlik be oxigén, amikor úsznak.

Miért csuklunk?

A rekeszizom bizonyos idegi ingerek hatására görcsösen összerándul, melynek hatására a tüdő kitágul, és levegőt szív fel. A gégefőben azonban van egy úgynevezett hangrés, ami a hirtelen történő események hatására bezáródik, a levegő pedig nekiütődik, amikor próbál kiáramolni - ez okozza a jellegzetes hangot. Sokszor megfordult a fejemben, hogy vajon mi értelme van ennek a reflexszerű folyamatnak, hiszen nem igazán fedeztem fel az előnyeit. Ám, mint kiderült, erre legfőképp nem is a felnőtteknek van szükségük, hanem az anyaméhben lebegő magzatoknak.

Ugyanis, mikor a hangrés hirtelen bezáródik, azzal nem csak a levegő útját szünteti meg, hanem a víznek is gátat szab, vagyis nem tudod a tüdőbe áramolni. Ráadásul a rekeszizom megfeszítésével a magzat a légzés folyamatát is "gyakorolja", tehát a csuklás addig kifejezetten hasznos folyamat, amíg meg nem születünk - utána meg már csak a régi idők emlékére ismételgetjük.

Bizonyos dinoszauruszok köveket ettek, de miért?

Az ásatások során előfordult, hogy egyes dinoszaurusz-csontvázak között köveket is találtak. Az elhelyezkedésükből egyértelműen kiderült, hogy a kövek az állatok gyomrából származnak, ezért adja magát a kérdés, hogy miért tűnt jó ötletnek lenyelni azokat?

Nem minden növényevő dinoszaurusznak voltak fogai, ezért kellett egy alternatív megoldás arra, hogy szétaprítsák a bevitt élelmet. A lenyelt kövek voltak az ő pótfogaik, hiszen a gyomorban történő perisztaltikus mozgás (hullámzó mozgás) révén a kövek folyton egymásnak ütődtek, így pedig fel is aprították a táplálékot. Akadtak azonban olyan növényevő fajok, amelyeknek rengeteg foguk volt, ilyen például a Hadrosaurus, amelynek az alsó állkapcsának hátsó részén több, mint 960 fog kapott helyet.

Miért halljuk a tenger zúgását a kagylóban?

Szinte mindannyian szembesültünk már azzal, hogy egy tengericsiga-házat a fülünkhöz tartva halljuk a tenger zúgását - akkor is, ha nem vagyunk tenger közelében. Sokan azt állítják, hogy ez valójában a saját vérkeringésünk hangja, pedig nem. Az üres csigaházban lévő légoszlop rezeg egy bizonyos frekvencián, ahogy a környezetünkben lévő összes zajnak is van egy saját frekvenciája. A csigaház azonban felerősíti ezeket, ezért valójában a környezetünk hangjait halljuk, nem a vérünk zubogását.

Miért nem fázik a pingvinek lába?

A pingvinek, a kacsák és a libák lába csontokból, inakból, illetve vastag szarurétegből áll. Érdekes, hogy ennek ellenére sem hűlnek le, pedig ők rengeteget vannak hűvös közegben. Ennek oka, hogy a lábaikban sűrű véredényhálózat található, amelyekben mindig friss, meleg, artériás vér kering. Ezek az erek nagyon közel helyezkednek el azokhoz a vénákhoz, amelyek a hideg, szén-dioxidban gazdag vért szállítják el a lábaikból - ám annak köszönhetően, hogy ennyire közel vannak egymáshoz, a hideg vért is felmelegítik.

Forrás: Miért nem fázik a pingvin lába? című könyv

Nyitókép: Shutterstock