Mi lesz az idősekkel, akiket elhanyagolnak a gyerekeik?

Arról, hogy a gyerekei alig mennek ki hozzá, és egyáltalán nem segítenek neki a ház körüli munkákban. Fura volt őt hallgatni. Ráadásul nagyon ismerős volt a sztori, hiszen az én szüleim is megöregedtek, és én sem tudok annyit velük lenni, mint ők szeretnék, vagy igényelnék.
Nincs, aki összevágja a téli tüzelőt és behordja a fás kamrába.

Nincs, aki felássa a kertet vagy segítsen füvet nyírni. Mi már nem győzzük a mamával, kopottak, fájósak a tagjaink. Már az is megterhelő, hogy hetente egyszer bemenjünk a városba a piacra, hogy megvegyük egy hétre a szükséges ennivalót. - Hallgattam elgondolkodva a kisöreget, aki nem fukarkodott a szavakkal, és folytatta.

Ekkor azért egy kicsit megdöbbentem. Azért akart csak gyereket, hogy legyen, aki öreg napjain majd gondját viseli és ugrik, amikor segítségre van szüksége?! Nyilván nem. Ettől azonban még elvárhatja, hogy idős korára ne hagyják magára. Eltűnődtem, vajon mennyire van igaza a bácsinak. Tényleg az lenne a legtermészetesebb, hogy visszaadjuk a szülőknek a "kölcsönt" és rendelkezésükre állunk, amikor kell?

Bár valóban segítenünk kéne, mindenki éli a saját életét, ami épp elég nehézséget okoz. Mindenkinek kialakult egy saját életvitele, amin nem nagyon szeretne változtatni. Önzőség? Kényelmesség? Sokszor igen. A gyerekek megnősülnek, férjhez mennek, új családot alapítanak, és elköltöznek a szülői házból, ez természetes. De ezután sem csak a saját családjuk ellátása és boldogulása kellene, fontos legyen.

A világ is változott. Ahol nem több generáció él együtt, ott szinte törvényszerű, hogy nem fogják napi szinten látogatni az időseket. És ez persze nem csak érzelmileg nehéz a szülők számára, mert sajnos már nem bírják erővel azokat a tennivalókat, amik korábban meg sem kottyantak nekik. Így nem csoda, hogy fizikálisan is szükségük van a segítségünkre...

De valamilyen megoldást akkor is kell találni, ami mindenkinek megfelel. Ha másképp nem, hát családi összefogással, a látogatások beosztásával, vagy az idős ember közelebb költöztetésével. Ez már korábban is igaz volt. Egy hónappal ezelőtt is, mikor az idős bácsi panaszkodott a rendelőben - pedig akkor még nem ért el hozzánk a világjárvány.

Most viszont, a jelenlegi helyzetben még fontosabb mindez, mint korábban. Hiszen a járványtól fenyegetve az idősek ki sem mozdulhatnak. Szó szerint az életük függ attól, hogy legyen aki intézi a bevásárlást, a gyógyszerek kiváltását, legyen, aki érzelmi támogatást nyújt a számukra. Segítenünk kell, és nem azért, mert "tartozunk" nekik. Hanem mert a szeretet és az emberség ezt kívánja.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!
Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock