A női láb nem köztulajdon: Mozgalom a kötelező magassarkú ellen!

A #KuToo egy új nőjogi mozgalom Japánból, amelynek célja, hogy nemi alapú diszkriminációvá minősítsék azt a munkahelyi dresszkód szabályt, miszerint a nőket magassarkú viselésére kötelezheti a munkáltató. Húszezer aláírásnál tartanak.

A projekt Isikava Jumi japán színésznő és író nevéhez fűződik. Maga a #KuToo egy szójáték (japánul a kutsu szó cipőt, a kutsuu pedig fájdalmat jelent), ami a kizárólag nőket érintő problémaként a #MeeToo-kampány figyelemfelkeltő erejére is épít.

Isikava szerint a munkáltatók nemcsak azért nem kötelezhetnék az alkalmazottjaikat magassarkú viselésére, mert az - adott esetben - fájdalmas és egészségtelen is lehet, hanem mert egyúttal tárgyiasít is: a nő esztétikai, szexuális funkciójára fókuszál egy munkahelyi kontextusban, ahol annak nem lenne helye.

A média sok helyen torzítva hozza a #KuToo üzenetét, mintha az aktivisták és a petíció aláírói magát a magassarkú viselését akarnák betiltani, holott erről szó sincs. Isikava szerint a probléma az, hogy a japán üzleti életben tiszteletlenségnek számít, ha egy nő nem magassarkút visel, vagyis nem tiszteli meg munkatársát, üzleti partnerét "a megfelelő öltözékkel". Meggyőződése, hogy a helyes út a választás szabadsága volna, vagyis ha minden női munkavállaló eldönthetné, hogy magas- vagy lapossarkú cipőt visel-e a munkahelyén.

Noha néhány nap alatt több, mint 20 ezren írták alá a petíciót, a döntéshozók gondban vannak. Egyrészről ugyanis egy cégnek joga van ahhoz, hogy dresszkódot terjesszen elő, másrészt pedig a konzervatív japán társadalomban máig erős íratlan szabály, hogy az illendő öltözék férfiak számára az ing, a hosszúnadrág, a zakó és a nyakkendő, míg a nők kosztümöt és - figyelem, itt a lényeg - magassarkút viselnek.

Ha a magassarkú kikerül a kötelező elemek köréből, akkor onnan már csak egy lépés, hogy mikor ülnek majd rövidnadrágos, pólós férfiak és tréningruhás, sportcipős nők a tárgyalóasztalhoz vagy az ügyfélszolgálat paravánjai mögé - vélik sokan. Ó, a hanyatló Nyugat ópiuma...!

A probléma persze nem csak a japán kultúra sajátosságaiból fakad. 2015-ben óriási botrány volt abból a cannes-i filmfesztiválon, hogy nem engedték vörös szőnyegre lépni a lapos talpú cipőket viselő nőket. A következő évben Julia Roberts volt az a hollywoodi Isikava Jumi, aki zászlajára tűzte a diszkrimináció ügyét: mezítláb jelent meg a díjátadón, így tüntetve a kötelező magassarkús dresszkód ellen, ami sajnos a nyugati kultúrában is nők millióinak életét határozza meg.

Forrás: AFPforum/Anne-Christine Poujoulat

Nem olyan rég épp Lady Amelia Windsor (aki a 39. a brit trónörökösök listáján, a nagyapja II. Erzsébet unokatesója volt, innen a rokonság) tűnt fel egy kisestélyis eseményen... méghozzá fehér tornacsukában. 

Forrás: Instagram/ amelwindsor

Miközben a nők nagyobbik része a kötelező magas sarok ellen kampányol, ne feledkezzünk meg azokról sem, akik szeretnének ugyan ilyen cipőt viselni, de nem nyílik rá lehetőségük! Az elegáns női cipők méretezése többnyire 38-asnál kezdődik és 42 körül véget ér, így akik ennél kisebb vagy nagyobb lábon élnek, általában kénytelenek a gyerekosztályon vásárolni vagy férfi cipőt hordani, a tűsarkú számukra elérhetetlen álom marad.

Ezért is van szükség olyan "hősökre", mint a 43 éves New York-i mozgássérült nő, Lauren Ruotolo, aki 30-as, 32-es, 34-es magassarkúkat tervez.

Vagy a Los Angeles-i Ashlie Davisre, aki a 44-es, 46-os lábon járó nők számára kínál elegáns tűsarkúkat. "Számomra ez egy misszió, hiszen azt akarom, hogy a fizikai adottság senki stílusát ne korlátozza" - fejtette ki Davis a Huffington Postnak.

Ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen a #KuToo üzenete is ez: szabadságot minden nőnek abban, hogy milyen cipőt hord - anélkül, hogy társadalmi elvárások és külső kényszerek befolyásolnák a választását.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezek is érdekelhetnek