Alig pár hete jártam a rendelőben a párommal, hogy letesztelhessük magunkat, mert nem akartunk felelőtlenül belevágni az új kapcsolatba. Bár az ösztöneim azt súgták, nem lesz semmi baj, mégsem lehettem biztos benne. Kb. 20 percet kellett várnunk az eredményre.
Először én mentem be a rendelőbe. A halálfélelem ott dübörgött az ereimben, szédültem, az ájulás környékezett. "Negatív" - közölte az orvos. Azt hiszem, soha nem örültem még ennyire ennek a szónak. Kifelé menet úgy éreztem, kaptam egy új esélyt az élettől.
Ám ezúttal más minőségben vagyok itt - a rendelő is valahogy tágasabbnak, barátságosabbnak tűnik. Az interjú oldott hangulatához hozzájárul, hogy Dr. Balogh Attila nagyon kellemes beszélgetőpartner. Közvetlenül, barátságosan beszél az AATSZ vezetőjeként végzett munkájáról, mintha csak egy kávézóban ülnénk.
- Kezdjük egy kis statisztikával! Hogy áll jelenleg a HIV-helyzet Magyarországon?
- Közép-Európában a melegek adják a HIV-pozitívak nagyobb százalékát, a nyugat-európai országokban elsősorban a heteroszexuálisok között terjed. Hazánk több vonatkozásban eltér a nemzetközi statisztikáktól. Nálunk viszonylag alacsony a HIV-vel élők száma, aminek az az oka, hogy nagyon kevesen járnak szűrésre, és ők sem azok, akik a legveszélyeztetettebbek. Ennek oka, hogy kezd kikopni a köztudatból az AIDS-től való félelem, a pozitív híreknek köszönhetően ugyanis az emberek nagy része nem tartja veszélyesnek a betegséget.
A helyzetet azonban nem szabad elbagatellizálni! Itthon a 80-as évek közepe óta kb. 3800 vírushordozót regisztráltak, de több ezren lehetnek azok, akik nem tudják magukról, hogy fertőzöttek - ők a "láthatatlanok". Mi kb. 500-600 szűrést végzünk havonta, és szinte minden héten van egy-két frissen fertőzött.
- Soha nem volt még ilyen könnyű ismerkedni. A Tinder és a hasonló randi appok remek alkalmat teremtenek az egyéjszakás kalandokra. Ezek növelhetik a nemi úton terjedő fertőzések veszélyét?
- Budapest biztonságos és vonzó úti cél, ahová egyre többen érkeznek a világ minden tájáról. Az itteni lányok mágnesként vonzzák a turistákat, mert szépek, szenvedélyesek, könnyűvérűek. Ezek a sztereotípiák a 60-as évek során alakultak ki a magyar nőkről, és azóta is élnek, virulnak, ami tulajdonképpen bátorítást ad a külföldi férfiaknak. A fiatalabb generációk kevésbé félnek a szexuális úton terjedő betegségektől, és sokan helyből elutasítják az óvszer használatát.
- Általában a HIV-et tartják a védekezés nélküli szex legijesztőbb következményének, de a többi nemi betegségről nagyon kevés szó esik. Miért?
- Tudatosítani kell a fejekben, hogy védekezés nélküli közösüléssel nemcsak a HIV-fertőzést, de más szexuálisan terjedő betegségeket is el lehet kapni. Nyugat-Európában a HIV-vírushordozók nagy része heteroszexuális, nálunk főleg a homoszexuálisok és az intravénás szerhasználók körében terjed. Utóbbiak esetén a hepatitis C fertőzés is igen gyakori, aminek kockázatát növelhetik a manapság divatos piercingek és a tetoválások.
Sokan nem gondolnák, de a szifilisz sokkal veszélyesebb betegség, mint a HIV, és erősen összefügg a partnerváltogató szexualitással. A Treponema pallidum nevű baktérium a fertőzött partnerére is átkerül, ráadásul nőknél nehezebben észrevehető. Bár rendelkezésre állnak definitív gyógyulást eredményező módszerek, ám ha nem kapják meg időben, akkor bizonyos idő után megtámadja a belső szerveket, ami halálos lehet.
- Milyenek ma a HIV-fertőzöttek életesélyei?
- Az AIDS megelőzése, valamint a HIV-vírus átadásának megakadályozása szempontjából döntő fontosságú a mielőbbi diagnózis. Minél korábban ismerik fel a pozitivitást, annál jobbak a túlélési esélyek. Ez azt jelenti, hogy egy HIV-fertőzött ma már ugyanolyan teljes életet élhet, mint egy egészséges ember. Pozitív eredmény esetén azonnal el kell kezdeni az antiretrovirális kezelést, ami megakadályozza a vírus továbbadását, egyúttal meghosszabbítja a beteg túlélési idejét.
Ma már kaphatók olyan gyógyszerek, amelyek megfelelő időben alkalmazva nagy valószínűséggel megakadályozzák (PrEP) vagy megelőzik (PEP) a fertőzést. Viszont fontos hangsúlyozni, hogy a HIV-vírus önmagában még mindig halálos. Akkor nem halálos, ha tudunk róla, és akkor nem halálos, ha a tudás mellett betartjuk a kezelési útmutatásokat és szabályokat.
- Sokan talán nem is a pozitív státusztól félnek, hanem a kirekesztéstől. Az utóbbi években milyen mértékben változott a betegség társadalmi megítélése?
- A munkánk során gyakran tapasztaljuk, hogy a társadalom stigmatizálja és kirekeszti a HIV-vel élőket, de sokszor maga a vírushordozó egyén is megbélyegzi önmagát. Ez részben azért lehet így, mert az elmúlt 30 évben úgy tekintettek az AIDS-re, mint valami rettenetes mumusra. Ráadásul rengeteg téveszme is kering a betegség kapcsán, mint például, hogy a HIV-fertőzés egyenlő a halálos ítélettel, vagy hogy csak a melegek fertőződhetnek meg.
Ezekkel ideje lenne végleg szakítani. Egy heteroszexuális párkapcsolatban is félreléphet az egyik fél, és megfertőzheti észrevétlenül a partnerét. De még a legártatlanabbul kinéző lányok is elkaphatják a HIV-vírust, mi több, nekik később jut eszükbe megvizsgáltatni magukat, mint azoknak a nőknek, akik a testükből élnek. A HIV nem válogat, ezért nincs értelme kategorizálni a szexuális beállítottságot.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.