Bántalmazott férfiak, akiket kigúnyol a környezetük!

Zoli hat évig élt bántalmazó kapcsolatban. Igen, jól olvastátok: férfi is lehet áldozat. Az Ökumenikus Segélyszervezet online programjában, amely a bántalmazó kapcsolatból menekülőket segíti, a jelentkezők mintegy 8-10 százaléka férfi. Miskolci tagszervezetüknél az abúzertől rettegők nagyjából 20 százaléka nő elől menekül,Zoli tehát nincs egyedül a problémájával.

"Ingrid akkor esett szét teljesen, amikor a szülei elváltak, és az imádott munkahelye is megszűnt. Mindez sok volt már neki: azelőtt is gyengék voltak az idegei, de ezen a ponton vége volt mindennek. Naphosszat ivott és káromkodott, szidta a világot, különösen a férfiakat... Aztán, ha nagyon berúgott, engem kezdett ütni. Eleinte csak ittasan járt el a keze, de később mindennapossá vált az ütlegelés" - beszél a kezdetekről Zoli. "Teljesen eszköztelen voltam. Hiába nem vagyok szumó harcos, Ingridnél nehezebb vagyok. Ha visszaütök, komolyan megsérülhetett volna..."

Zoli hosszú ideig segíteni próbált a párjának, könyörgött, hogy keresse fel az anonim alkoholistákat, menjen terápiára. Ingrid a bántalmazás közismert körtáncát járta: a kitöréseket mézeshetek követték, majd a feszültség felgyülemlését újabb pofozkodással, taszigálással tarkított kitörések. Amikor Zoli egy szomszéd kérdésére bevallotta, hogy zúzódása Ingrid számlájára írható, a helyzet tovább romlott: a lakóközösség nem az áldozat mellé állt, hanem épp ellenkezőleg, gúnyolni kezdte a férjet.

A bántalmazott férfiak ugyanazokkal a nehézségekkel kényszerülnek szembenézni, mint a nők: érzelmileg - nem ritkán anyagilag - kötődnek a bántalmazóhoz. Az utolsó pillanatig hisznek a pozitív változásban, miközben teljesen elidegenednek a környezetüktől, és többnyire magukat okolják a történtek miatt. Az abúzer gyakran zsarol (pl. a közös gyerekkel), esetleg fenyegetőzik (az öngyilkosság a nők körében is gyakori fenyegetés).

A férfiak helyzete abban különbözik a nőkétől, hogy míg a nő az aprócska gyerek és (emiatt) szerény bevétel miatt "nem mer ugrálni", a férfiak számára a környezet reakciója okoz extra nehézséget. Az olyan férfit ugyanis, aki "nem képes kiállni magáért és megvédeni magát", a közösség igen gyakran kiveti magából: férfiatlannak, anyámasszony katonájának tartják, aki "meg is érdemli, hogy verjék".

Zolinak szerencséje volt: egy visszautasíthatatlan állásajánlatot kapott, ami jó időre Németországba szólította. Titokban pakolt össze, és csak egy üzenetet hagyott maga után, amiben a legjobbakat kívánta Ingridnek. A nő hosszú ideig zaklatta, hogy térjen vissza hozzá, de több ezer kilométerről Zoli könnyebben mondott nemet, mint sok olyan társa, akinek nincs hová mennie egy ilyen kapcsolat után.

Ahogy a szemébe nézek, látom: fizikailag már rég túl van ezen az egészen. Ám a lelki feldolgozás még várat magára...

Nyitókép: Shutterstock