Egy 12 éves detroiti kislány felgyújtotta magát, hogy teljesítsen egy internetes kihívást. A YouTube-on látta a "fire challenge"-et, és úgy gondolta, vagány dolog lesz, ha kipróbálja. A testének majdnem a fele megégett...
A szóbanforgó kihívás évek óta kering a neten, sok más - hasonlóan életveszélyes - butasággal együtt. A "lényege", hogy alkohollal kell bedörzsölni a bőröd, majd videóra venni, ahogy lángol. Tudom, a többség most elszörnyedve felhördül, akinek pedig gyereke van, a következő pillanatban megkönnyebbülten felsóhajt: "Még jó, hogy az én fiam/lányom nem csinálna ilyet."
Itt kezdődnek a bajok. Sokan ugyanis - pontosan azért, mert felnőtt szemmel egyértelmű, hogy ez mekkora ostobaság - egyáltalán nem fordítanak időt arra, hogy beszélgessenek erről a csemetéjükkel. Mert biztosak benne, hogy náluk nem történhet ilyen. A butább kölykökkel talán előfordul - gondolják -, vagy azoknál, akiket nem neveltek meg a szülei. De Pistike kitűnő tanuló, mintagyerek - röhejes és fölösleges lenne a szájába rágni, hogy ne gyújtsa fel magát.
Pedig a (kis)kamaszkorral járó megfelelni akarás nem válogat. A 10-14 évesek nem szeretnének elmaradni a kortársaik mögött, sőt: ki akarnak tűnni közülük. Ez pedig hatalmas nyomásként nehezedik rájuk - főleg azokra, akiknek alacsonyabb az önbecsülésük, de az átlagos tinikre is.
Nem új jelenségről beszélünk: évszázadok óta működik a bűvös "bizonyítsd be, hogy meg mered tenni" kezdetű mondat, aminek a hatására egykor gyerekek százai lőtték ki csúzlival a szatócsbolt ablakát, rántották fel a tanító néni szoknyáját, vagy követtek el hasonló, logikátlan csínytevéseket.
Akkor is, ha tudták, hogy az apjuk megpofozza őket érte. A gyerek pontosan azért gyerek, mert sokszor az ismert következmények ellenére is rosszul dönt. Ha nem így lenne, már tízévesen szélnek ereszthetnénk a családi fészekből, hiszen elég lenne egyszer elmondani: ez veszélyes, ezért ne tedd! Ezt így csináld, ezt meg úgy - és kész...
A mai szülőknek még nehezebb dolguk van, mint régen, hiszen az internetnek köszönhetően új veszélyforrásokkal is meg kell küzdeniük. Ma már nem a bolt ablakát dobja be a gyerek, hanem esetleg egy olyan kihívást próbál teljesíteni, ami még nagyobb vakmerőséget igényel - és akár az életébe kerülhet. Szóval, muszáj lesz erre is figyelned... Gondolj csak bele! Jó szülőként alap a számodra, hogy elmagyarázod a gyerekednek, miért ne nyúljon a konnektorba.
Gondosan megválasztod, milyen óvodába, iskolába járjon, és igyekszel szemmel követni, kikkel barátkozik. Még egy szülinapi zsúron is meggyőződsz róla, milyen gyerekek és szülők vannak jelen - nyilván nem hagynád ott, ha kábítószeres bűnözők is meg lennének hívva. Az viszont eszedbe sem jut, hogy a világhálón teljesen ellenőrizetlen és kiszámíthatatlan közösség fogadja. Bárkivel találkozhat, és bármilyen hatások érhetik...
Hogy mi a megoldás? Még mindig ugyanaz az elcsépelt(nek hangzó) dolog: a beszélgetés. Nem győzöm ismételgetni, mennyire fontos, hogy beszélgess a gyerekeddel! A kortársakról, az internetről, a kihívásokról, a veszélyekről... Mert csak akkor tanul meg szelektálni és ellenállni, ha százszor, százféle példával elmondod: nem attól lesz menő, ha bármit megtesz, amire mások hajlandóak. Akár ennek a kislánynak az esetét is elmesélheted.
Elmondhatod, milyen borzasztó fájdalmat élhetett át, mennyire megbánhatta azóta, amit tett, és milyen borzasztóan retteghettek az életéért a szülei... Emellett muszáj ellenőrizned, sőt, korlátoznod azt is, hogy miket néz a neten. Ha mindezt megteszed - ekkor, és csakis ekkor! -, elmondhatod, hogy felelős anyaként/apaként viselkedsz.
Tudom, nehéz. Mi vagyunk az első generáció, akiknek szülőként ilyesmire is figyelnie kell. Senki nem mutatta meg, hogyan csináljuk, nem leshettük el a nagymamától, annyira új az egész. Mégis muszáj megtalálni és alkalmazni a megelőzés kulcsát - különben tragikusak lesznek a következmények.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
