Azért, hogy enyhítsen a fülfájáson, amit fel- és leszállás közben szinte mindannyian érzünk. Tiszta sor és logikus: a felnőttek ilyenkor rágóznak vagy cukorkát szopogatnak, miért ne táplálkozhatna akkor egy kisbaba is?
Ám a légiutas-kísérő határozottan rászólt a nőre, hogy "Nincs szoptatás!" Hiszen felszálláshoz készülődtek, és a kicsit meg kell fordítani ahhoz, hogy be lehessen csatolni a biztonsági övét. Egy repülőgépen azt kell tenned, amit a légiutas-kísérő mond: olyan, mint a munkahelyeden a főnököd vagy egy katonai kiképzésen az őrmester.
A hölgy viszont annyira felháborodott a történteken, hogy a sajtóhoz fordult - a nyilvános szoptatáshoz ragaszkodó nők pedig egy emberként álltak ki a "megsértett, megalázott" anyuka mellett. "Rohadjon meg a légitársaság és a sztyuárdesz!" - szajkózták egyöntetűen. "Rosszindulatú banda! Hiszen egy igazi anya bárhol, bármilyen körülmények között megszoptatja az ő kicsikéjét!"
Tudom, nem egyszerű összefüggésekben gondolkodni, amikor felháborodunk valamin. Sok ember feszülten várja, mikor próbálják támadni a személyes meggyőződését, hiszen ha ez megtörténik, végre lehet egyöntetűen gyűlölködni! Pedig érdemes hátrébb lépni egyet és meghallgatni a másik oldalt érveit, mielőtt ész nélkül egymás torkának esünk. Ezért, mielőtt nekiálltam volna habzó szájjal verbálisan meglincselni az összes légiutas-kísérőt, inkább megkérdeztem egyiküket, milyen okok állhatnak az eset hátterében.
"A repülőgépen érvényes előírások vizsgálatokon és - ami még szomorúbb - bekövetkezett balesetek tapasztalatain alapulnak. A stewardessek nem szörnyetegek, akik szándékosan konfliktust generálnak egy gépen, vagy fölöslegesen utasítgatnak. Elsősorban a biztonságodért felelünk. Több hónapos kiképzés során megtanulunk tüzet oltani, elsősegélyt adni, kimenekíteni az összes utast kényszerleszállás esetén, túlélni extrém körülmények között, és még rengeteg más dolgot.
A fel- és leszállás a legkritikusabb pont az egész repülésben, hiszen a felszállási sebesség 240-285 km/h, a repülőgépnek pedig hatalmas a tömege... Nem feltétlenül kell, hogy katasztrófába torkolljon a dolog: egy hirtelen fékezés is elég, hogy a nem megfelelően rögzített baba nekicsapódjon az előtte lévő ülésnek, vagy - ami még rosszabb - elrepüljön valamerre.
Kétéves kor alatt tehát a kicsi a felnőtt ölében ül, becsatolva egy külön övvel. Ez is azért van, hogy a felnőtt sérülése, ne adj' isten halála esetén egyszerűbben kiszedhető legyen, plusz ütközéskor a felnőtt a saját testével is tudja védeni. A helyes pozíció tehát nem a fekvő helyzet a babának, hanem az előre néző ülés.
A két évnél idősebb gyermeknek külön ülésben kell ülnie, de kérésre - a kapitàny engedélyével - kiadhatják a babaövet. Ebben az esetben is fel kell hívni azonban a felnőtt figyelmét, hogy döntésével hatalmas biztonsági kockázatot vállal. Ő, és nem a személyzet... Az viszont semmiképp nem opció, hogy a gyerek abszolút nincs bekötve.
Ha az anyuka nem felszállás közben akar szoptatni, biztos vagyok benne, hogy a légiutas-kísérők mindent megtettek volna azért, hogy megfelelő helyet biztosítsanak neki. Így viszont a biztonsági szabályok előbbre valóak voltak, ezzel pedig éppen a kicsi életét védték..."
Így már érthető az eset során jelenlévő stewardess döntése, ugye? Csak épp annyira "pörög" ez a nyilvános szoptatás téma, hogy sokan teljesen eltorzították azt, ami valójában történt. Néha úgy érzem, az ősanyák egy csoportja csak azért kardoskodik amellett, hogy bárhol elővegye a mellét, hogy minél többeknek megmutathassa: ő bárhol, bármikor szoptat, tehát jó anya...
Pedig a szoptatás állítólag egy meghitt és intim dolog anya és gyermeke között. Mégis, ahelyett, hogy azt helyeznék előtérbe, hogy a babának és az anyukának kényelmes és nyugodt legyen ez a félórás együttlét, inkább felháborodnak, mert tíz percre be kell kötni egy biztonsági övet...
Van, amiért érdemes összefogni: például, hogy több szoptató helyiség legyen kialakítva a nyilvános helyeken. Ám abban a harcban, ahol a nők habzó szájjal követelik, hogy kényelmetlen és veszélyes (!) körülmények között is szoptathassanak - például a tömött buszon vagy egy felszálló repülőgépen, ostobán kockáztatva a gyerek életét -, hát ebben köszönöm, de én nem szeretnék részt venni.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.