Pál Feri: A burn out egyértelmű jelei

Én is ebben a helyzetben vagyok, pedig sosem gondoltam volna, hogy ez megtörténhet. Persze nehogy azt hidd, hogy magamtól vagyok ennyire okos - a soron következő gondolatokat Pál Feri atya előadása nyomán gyűjtöttem össze nektek. Előfordulhat, hogy nem tudom szó szerint visszaadni nektek mindazt, amit elmondott - csupán azokat a részeket, amik hatást gyakoroltak rám. És bőven volt ilyen, ezért szívből ajánlom, hogy ha teheted, akkor hallgasd meg élőben a "nem papos papot", aki nem mellesleg mentálhigiénés szakember is.

Érdekességképpen megjegyzem, hogy nem teljesen önszántamból ültem le a közönség soraiba - ugyanis azt gondoltam, hogy nekem nem lehet újat mondani a kiégés (burn out) folyamatáról, és hát a megelőzéséről sem, mert én ezeket tök jól kezelem egyedül is. Eltekintve attól, hogy nonstop elérhető vagyok, a munkán kattogok minden egyes elalvás előtt, a szexuális életem fenntartását pedig feladatnak élem meg - és még tudnám folytatni a sort

Itt aztán felgyulladt a fény a pici kobakomban. Hiszen egészen eddig azt gondoltam, hogy én, akinek álom munkája van (amit szívből szeret), imádnivaló férje, relatív biztos anyagi háttere és gyerekkori barátai, az marhára nem teheti meg, hogy nyafogni kezd. (A nyafogást értsd: figyelembe veszi a saját szükségleteit.)

Hiszen látszatra minden fontos komponens jelen van a hétköznapjaimban, tehát semmi okom a panaszra. És ez részben igaz is. De hogyan próbálsz időt és energiát nyerni, ha szorul a hurok a nyakad körül? Úgy, hogy háttérbe szorítod a saját szükségleteidet...

• Például rohamtempóban eszel, vagy csak egyszerűen nem eszel.
• Úgy próbálsz időt spórolni, hogy kevesebbet alszol.
• Nem jársz el sportolni, nem találkozol a barátaiddal. Ám ha speciális eset vagy (mint mondjuk én is), akkor sportolsz, és találkozol a barátokkal is, csak közben multitaskingolsz ezerrel - mert mindig van valami SÜRGŐS elintéznivalód.

És akkor ezzel elérkeztünk az előadás esszenciájához:

Az első hibázási lehetőség, hogy különbséget kell tenni fontos és sürgős feladatok között!

De megeshet, hogy beáll egy időszak az életedben, amikor túlsúlyba kerülnek a fontos dolgok. Pál Feri példája erre az volt, hogy egyszer helyettesítenie kellett fél éven át, vagyis dupla annyi munkát kellett ellátnia. Na most, ha te egyébként is maximumot nyújtasz, akkor dupla annyi teherrel nem fogsz tudni ugyanúgy 100%-ot teljesíteni. Ez elméletben elég egyszerű. Ám a gyakorlatban - egy maximalista embernek - maga a téboly. Viszont, ha életed végéig szeretnéd űzni a hivatásodat épeszű, nem kiégett emberként, akkor kénytelen leszel számításba venni megoldásokat.

Ami működhet, ha betartod a játékszabályokat:

• 100% helyett megelégszel a 95%-kal.
• Felfogod, hogy ezt csak időszakosan lehet csinálni. Tehát határt kell szabni.
• Megtanulod delegálni a feladataidat, hogy csökkenjenek a terheid.

Hiszen bármennyire is jó dolgok vesznek körül, ha kizsigereled magad, akkor előbb-utóbb minden értékét veszti, ez pedig egy igen veszélyes állapot - akár munka, akár magánéleti szempontból. Nem beszélve az egészségügyi hatásokról... Ezért, ha egy mód van rá, próbáld meg egyenletes tempóban tartani magad! Mert bármennyire nehéz, a vészféket behúzni sokkal rosszabb...

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock /Pál Feri -Facebook