Ugye, ti is meglepődnétek, ha ezt hallanátok a kis Karcsikától, miután hazaért iskolából? Nyilván kissé viccesen hangzik így ez a rövid kis beszámoló egy iskolanapról, de valahogy így zajlik ez most egy amerikai kisváros, a Georgia állambeli Hephzibah egyik iskolájában. Ahol a szülők nagyjából egyharmada jóváhagyta, hogy rakoncátlankodó csemetéjét egy speckó, erre a célra kialakított fenyítőeszközzel móresre tanítsák.
Az iskola nevében ugyan szerepel az "újítás" szó - School of Innovation and the Classic -, de nem hinném, hogy bárkinek a fejében alapból ilyesmi fogalmazódna meg az innováció kapcsán. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy tavaly három texasi iskolában is arra voksolt a szülők egy része, hogy a testi fenyítés lehet megfelelő módszer az iskolai fegyelem fenntartására.
Persze, tudjuk: a pedagógusok kezében ma nincs sok eszköz a fegyelmezetlenség, rendetlenkedés megfékezésére. DE: A XXI. században valóban az elnáspángolás lenne a legcélravezetőbb módszer a nebulók fegyelmezésére?
Nyilván mindannyian hallottunk szüleinktől, nagyszüleinktől hasonló sztorikat, amikor őket tette helyre a tanító bácsi egy-egy maflással vagy körmössel. Szerintem egy emberként hördültünk fel méltatlankodva, hogy "Micsoda?! Hozzám aztán egy ujjal se nyúlhatna tanár!" És ez így is van. Itt, nálunk, a mai Magyarországon valóban nem megengedhető a tettleges fegyelmezés.
Egyáltalán mi engedhető meg? Milyen eszközök állnak a pedagógusok rendelkezésére, ha nem bírnak néhány, esetleg több gyerekkel? Mit tehet egy tanár, amikor olyan esettel találja szemben magát, ami a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető ártatlan diákcsínynek? Vagy ha egy szaktanár sorozatosan kudarcot vall egy egész osztállyal, mert képtelen köztük rendet tartani, habár minden erejét beleadta, és így lehetetlenné válik a tanítás.
Lássuk be, nincs könnyű dolga a mai pedagógusoknak. A pályakezdők különösen hátrányos helyzetből indulnak, hiszen belecsöppennek egy olyan szituációba, ami igencsak távol áll az általuk tanultak tankönyvszagú hangulatától. Ráadásul, ha egy osztályban több olyan gyerek "verődik össze", akik valamilyen okból magatartás-problémásak, akkor fokozottabban áll ez a megállapítás.
Biztos vagyok benne, hogy ilyenkor még a legtürelmesebb szupertanárnak is megfordul a fejében, hogy szívesen lekenne egy nyaklevest annak a "büdös kölöknek". Persze nem teszi. Ellenben, ha intézményesítenék a testi fenyítést, akkor esetleg olyan indulatok szabadulnának el mindkét részről, ami nem hinném, hogy jó irányba vezetne. Nehezen lennének kiszűrhetőek az esetleges túlkapások.
Egyáltalán, mi az a kihágás, ami már fenekeléssel büntethető, és mi az, ami még nem? És attól, hogy tudod, megvernek, ha "rosszat" teszel, még nem biztos, hogy nem teszed meg azt a "rosszat". Csak éppen úgy csinálod, hogy ne legyen feltűnő. Amikor nincs ott a tanár. Vagy éppen iskola után, hazafelé. A beígért verés talán még több kárt tesz egy gyerek lelkében. Hiszen a megfélemlítés semmiképpen sem lehet módszer egy konfliktus megoldására.
És ki más tudná hitelesebben megfogalmazni a tettleges büntetés jellemzőit és következményeit, mint Vekerdy Tamás gyermekpszichológus:
"Igen, van, hogy rövid távon úgy tűnik, mintha a testi fenyítés hatásos lenne, de biztosak lehetünk benne, hogy hosszú távon hatástalanná válik és roncsolja a személyiséget. Hatalmi harcokat és ellenséges érzelmeket vált ki, folyamatos haragot, ellenállást, lázadást."
Mit szólnátok, ha a ti gyereketek osztályában alkalmaznának testi fenyítést?
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.