Vagyis fogalmad sincs a fájdalomról, amikor a sokadik beültetés sem sikerül. Soha nem élted át, hogy milyen időre szerelmeskedni - már amennyiben ezt annak lehet nevezni...
Ettől még persze nem kell rosszul érezned magad a ténytől, hogy te képes vagy áldott állapotba kerülni, míg a másik nem. Ugyanakkor hadd ne kelljen annak a nőnek se selejtnek éreznie magát, akinek ez nem sikerül. Azért meg aztán végképp ne kelljen szégyenkeznie, mert minden fűszálat megmozgat - még akár a béranyaság vagy a dajkaanyaság lehetőségét is megfontolja.
A két fogalom nem összekeverendő, noha a lényeget tekintve megegyeznek: mind a két esetben arról van szó, hogy az anya petesejtjét megtermékenyítik az apa hímivarsejtjével, majd beültetik egy másik nő méhébe. Ez azok számára lehet megoldás, akiknél probléma van a petesejt beágyazódásával, vagy akik valamilyen egyéb okból kifolyólag nem képesek kihordani a magzatot. (Meddő nők esetében egy másik nő petesejtjeit termékenyítik meg az apa hímivarsejtjeivel, és azt ültetik be a béranya méhébe.)
Fontos különbség, hogy míg a béranya pénzért vállalja a gyermek kihordását, addig a dajkaanya ingyen teszi ugyanezt.
Sokakat már a béranyaság puszta létezése is felháborít, bár ebben ludas a média is. Hiszen a csapból is olyan hírek folynak, melyek szerint kizárólag az A kategóriás sztárvilág alkalmaz béranyákat - urizálási célból. Például: "A szexi híresség nem akarja striákkal csúfítani hab testét, ezért döntött a béranya mellett." Nos, a valóság azért ennél árnyaltabb.
Mert biztosan vannak olyan nők, akik rettegnek a babavárás és a terhesség/szülés testre gyakorolt hatásaitól. De sokkal jellemzőbb, hogy valamilyen egészségügyi probléma áll a háttérben, és végső elkeseredésükben fordulnak béranyához. Lásd, Sarah Jessica Parker, aki éveken át próbált teherbe esni - sikertelenül. Végül béranya szülte az ikreit.
Tudom, hogy ilyenkor sokan habzó szájjal kampányolnak az örökbefogadás mellett. Hiszen az is egy lehetőség a gyerekvállalásra. Ám a béranyaságnak/dajkaanyaságnak megvan az az előnye, hogy így a szülők genetikailag is a kicsi rokonai. Tehát a nő, aki kihordja a babát, csúnyán mondva csak a méhét adja bérbe - nem kevés pénzért. Ráadásul általában maga a folyamat is gyorsabb, mint az örökbefogadási eljárás.
Természetesen a kérdésnek megvannak a maga árnyoldalai is - erkölcsileg, érzelmileg és jogilag egyaránt. Nem véletlen, hogy az ellenzői közül sokan a prostitúció új ágának tekintik. Hiszen többnyire a jó anyagi helyzetben lévő párok alkalmaznak béranyákat a fejlődő országokban.
És a legtöbb esetben mélyszegénységben élő nőket választanak, akik 9 hónapon keresztül jómódban, kulturált körülmények között élve, szigorú orvosi ellenőrzések - és a végén busás haszon - mellett hordják ki a gyereküket.
Nem kérdés, hogy azért ennek komoly szociális és társadalmi vetülete van. És bár hatalmas a kereslet béranyákra, ne felejtsük el, hogy a nő a méhe bérbeadásával nemcsak magát, de (ha a saját petesejtjét is adja) a gyerekét is áruba bocsátja.
Szintén tisztázatlan kérdés, hogy mi történik, ha a baba testi fogyatékossággal születik. Mivel a jog ezen pontja is számos helyen tisztázatlan, így könnyen megeshet, hogy a genetikai szülők nem formálnak igényt a gyerekre - és ezt meg is tehetik.
Magyarországon sem a béranyaság, sem a dajkaanyaság nem engedélyezett. Azonban meglepő tény, hogy 1997 előtt a dajkaanyaság engedélyezett volt, amit aztán főleg a katolikus egyház nyomására eltöröltek.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.