izzadás dezodor izzadásgátló Nyiri Zsuzsi
Most azt hiszed, a "büdös" a címben valami vicc. Hogy lenne már büdös egy ápolt, hónaljban rendszeresen borotvált, diplomás nő, aki reggelente fél órát tollászkodik a tükör előtt?

Hát tévedsz, mert itt pontosan arról van szó: a hajlatból szivárgó, csípős szagról, amit mindenki megérez - de senki sem mer szóvá tenni.

Forrás: Shutterstock

Pár éve kezdte el foglalkoztatni a világ civilizáltabbik felét, hogy az izzadásgátló dezodor - egykor a tisztaság és a biológia felett győzedelmeskedő ember jelképe - most akkor rákkeltő-e vagy sem? Ugyanis a dezodorok egyik összetevője az alumínium, ami eltömíti a pórusokat, így akadályozva meg a verejtékmirigyek munkáját. Az eredmény kellemes fodormenta illat akár nyolc órán át, ám az egészségtudatosok mégis aggódnak:

  • Mi lesz így a távozni nem tudó méreganyagokkal?
  • Milyen kárt okoznak a bőrünkre kent vegyszerek?

Mikor eljutott hozzám az anti-dezodorista hullám, picit elmélyedtem a témában. Az orvosok szerint annyi méreg jut el hozzánk a mosás, takarítás vagy az evés totál hétköznapi tevékenységeivel, hogy a reggeli izzadásgátlás már nem oszt, nem szoroz. A pánikra persze a piac is reagált, és a gyártók alumíniummentes deókkal újítottak: szépek, de leginkább drágák, és semmit nem érnek. Helyettük izzadhatsz ingyen is.

Viszont nagyon megtetszett a dezodor nélküli világból áradó (vagy szagló) életérzés: engedjük szabadon a testünket! Ne nyomjuk el a hónaljban tanyázó verejtékmirigyeket! Ürítsenek csak, amikor kell nekik, hiszen ezért van a nyirokrendszer, a szervezetünk meg amúgy is bölcsebb nálunk, és így tovább.

Szóval egy éve letettem a dezodort.

Úgy voltam vele: ha büdös leszek, majd lezuhanyozom. A hétköznapokon reggel meg este úgyis víz alá állok, illetve ott van még a parfümmániám: a szemetet sem viszem le a kedvenc illatom nélkül. Igazán lazíthatok hát a kulturált megjelenés terén!

Nem vagyok izzadékony (tudom, így könnyű), így dezodor nélkül sincs nagy gondom. Egyedül akkor leszek büdös, ha edzek (de utána rögtön zuhany) meg amikor egy kellemetlen, idegőrlő helyzetbe vet a sors. Miután ez véget ért, egyszerre megcsap a saját testszagom. Ilyenkor az ember pánikszerűen haza akar rohanni, vagy rákezd a "Büdös vagyok? Büdös vagyok? Mondd meg, ha büdi vagyok!" mantrába. Mondjuk, a környezetem egyszer sem erősítette meg a bűzt - vagy csak nagyon tapintatosak? Vagy én reagálom "kicsit" túl a dolgot? (Nyugi, azért túlzok a cikk kedvéért...)

Forrás: Shutterstock

A lényeg, hogy az év nagy részében sokunknak teljesen felesleges rutin az izzadásgátlás. Ha tudjátok magatokról, hogy ti sem vagytok izzadékonyak, csak a reklámok miatt ne gondoljátok, hogy ez valami kötelező minimuma az igényességnek! Higgyétek el, semmi olyan nem történik, amit vegyszerekkel takargatni kéne!

Ráadásul a dezodor nélküli élet elfogadóbbá tett: könnyebben elviselem a saját meg mások testi működését. Természetes dolog, ha néha valakin megérzem az izzadságszagot. A teste működik, ember ő is, hát ez van. Nem ápolatlan az illető, csak neki is hosszú volt a nap.

(Figyelem, ez csak azokra igaz, akik nem izzadékonyak, és rendszeresen tisztálkodnak, senki ne hajítsa a kukába eszetlenül golyós és fújós barátainkat!) A cikk megírásakor újra rákerestem, a rákkutató intézetek és orvosi kamarák szerint bizonyíthatóan nem rákkeltőek a dezodorok. De ez engem már nem érdekel. Jó így, szabadon és büdöskén.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.