Miért Rákóczi a túrós és Somlói a galuska? És ki az a Rigó Jancsi?

Ha azt mondom, hogy Rákóczi-túrós, somlói galuska és rigójancsi, egyből mindeni rávágná, hogy ezek igazi hagyományos magyar sütemények. Pedig alig pár évtizeddel ezelőtt "születtek" meg ezek a cukrászati remekművek.

Rigó Jancsi

Rigó Jancsi, a tüzes szemű, tehetséges cigányprímás és bandája 1896-ban egy párizsi étteremben játszott. Egy belga herceg fiatal feleségével (Claire Ward) hallgatta játékukat, és a hercegnét olyannyira lenyűgözte Jancsi, hogy elhagyta érte a férjét. Jancsi is elvált hitvesétől, Barcza Mariskától. Az eset olyan nagy port kavart, hogy még Mikszáth Kálmán is "belekeveredett" az ügybe, hiszen az ő főszerkesztésével működő Országos Hírlap is tudósított a válóperről. Ekkoriban történt, hogy Jancsi egy pesti cukrászdában rendelt egy csokis süteményt a szeretett asszonynak. A cukrász pedig gyorsan el is nevezte a tortát rigójancsinak.

Forrás: Wikipedia

Végül a szerelem nem tartott tovább tíz évnél, mikor is Claire Ward egy jóképű olasz hotelportás miatt elhagyta Jancsit. A prímás később szegényen és elfeledve halt meg. A sütemény azonban nem felejtődött el. Hiszen ki ne ismerné ma is ezt a mennyeien csokis, habos csodát?

Forrás: Wikipedia

Rákóczi-túrós

És azt tudtátok, hogy a Rákóczi-túrós névadója nem a fejedelem, Rákóczi Ferenc, hanem a Felsőleperden született magyar szakács és cukrászmester, Rákóczi János? Hazai és nemzetközi elismeréseinek se szeri, se száma. A túrós, habos költeményt pedig 1958-ban ismerhette meg a nagyérdemű, amikor Rákóczi János a 200 napig tartó brüsszeli világkiállítás magyar éttermének volt a konyhafőnöke. Szakácskönyve A Magyar konyhaművészet címmel 1964-ben jelent meg. Nevét nemcsak a sütemény, hanem egy húsétel, a Rákóczi rostélyos is viseli.

Forrás: Wikipedia

Somlói galuska

Az első somlóit 1958-ban ismerhette meg a nemzetközi szakma, hiszen Szőcs József Béla cukrászmester a brüsszeli világkiállításon mutatta azt be a külföldieknek is. Mondanom sem kell, hogy hatalmas sikerrel. A cukrász 1956-tól vezette a Gundel cukrászműhelyt, míg Kisalagon meg nem nyitotta saját cukrászdáját. Ő a saját pátriájának a tiszteletére a közeli Somlyó dombról nevezte el az édességet. Bár a megvalósítás Szőcs József nevéhez fűződik, a somlóit Gollerits Károly, a Gundel étterem egykori főpincére találta ki.

Forrás: Wikipedia
SHE
A legnagyobb magyar és a cukrászat
A reformkor idején megnyíló hazai cukrászdák mestereit akkoriban cukorművesnek, cukorsüteményesnek hívták. És ki mástól is származhatna "cukrász" szavunk, ha nem a legnagyobb magyartól, a nyelvújító Széchenyi Istvántól. A kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel című művében olvashatjuk először. A múlt század elején pedig már az sem volt mindegy, hogy cukrász vagy mézeskalácsos az illető. Szigorúan különvált a két szakma.

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?