Szavakkal kínozni - sajnos ez nem költői túlzás...

A fizikai bántalmazás visszaszorításával már régóta foglalkozunk, miközben a szóbeli erőszak továbbra is büntetlenül söpör végig emberek millióin. Ugye te sem gondolnád, hogy pszichológiai szempontból egyik sem jobb a másiknál?

A verbális bántalmazás nem mérhető, hiszen nem látszik. Nem hagy maga után véraláfutást, mégis úgy pusztít, mint a pestis. Ez nem női nyavalygás, ez tudományos tény. Neked is vannak mondatok a fejedben, amelyek olyan sebeket hagytak benned, mintha izzó vasat nyomtak volna a lelkedhez? Nem véletlenül.

Ennek elsődleges oka az evolúció: úgy lettünk összerakva, hogy a negatív élményeket mélyebben éljük meg, mint a pozitívumokat, hiszen az életben maradásunk szempontjából ez a fontosabb.

Például, ha arra nem emlékezett pontosan egy ősember, hogy melyik málnabokor termése volt a legédesebb, az még nem volt akkora baj. De ha az nem rögzült tűélesen, hogy melyik fa mögött lakik a kardfogú tigris, aki felzabálja, na, az már probléma.

Forrás: Getty Images/Brauns

A mai ember agyának működése ilyen értelemben nem változott: a rossz élmény még mindig erősebb inger. Ezért van az, hogy ezer csodás emlék sem tud megszépíteni egy olyat, ami igazán fájt. Ez pedig egyaránt igaz felnőttek és gyerekek esetében is.

A negatív élmény mindig győz: nincs happy end!

2014-ben egy kutatás azt vizsgálta, hogy egy melegséget árasztó szülő képes-e felülírni a másik által okozott lelki sebeket? A válasz sajnos az volt, hogy NEM. Sőt, az is bizonyított tény, hogy ha ugyanaz a személy váltogatja a viselkedésformákat, akkor is mindig a rossz élmény "győz" a gyerek fejében. Egy másik tanulmány szerint a házastársak közti viták okozta sérelmek elsimításához is legalább 5 pozitív élmény szükséges. Ez azért elgondolkodtató, nem?

Forrás: Getty Images/Imgorthand

Ráadásul a verbális erőszak fizikálisan is képes testet ölteni: a szóban bántalmazott gyerekek felnőtt korukra 10%-kal kevesebb agysejttel rendelkeznek, mint az egészséges közegben felcseperedő társaik. Később arra is rájöttek, hogy a szavakkal történő bántalmazás képes strukturálisan is megváltoztatni az agy szürkeállományát - nyilván nem pozitív irányba. Ennyit arról, hogy a szó elszáll...

Elutasítás vagy verés? Az agyunk szempontjából ugyanazt jelenti

Ha negatív élményt kell feleleveníteni a közelmúltból, akkor a legtöbb ember olyan emlékeket idéz fel, amelyek elutasítással jártak: nem kapott meg egy állást, utolsó lett egy versenyen, nem viszonozták a szerelmét, stb. Ennek nyomán az is kiderült, hogy az elutasítás érzése ugyanazokat az idegpályákat hozza működésbe az agyban, mint amelyek fizikai fájdalom esetén aktiválódnak.

SHE

Vagyis a szavainkkal rombolni is lehet, nem csak építeni. Bármennyire szeretnénk azt hinni, hogy a szavak jelentősége elillan, az orvostudomány már bebizonyította ennek az ellenkezőjét. Éppen ezért érdemes mindig kétszer átgondolni, hogy mikor mit vágunk egymás fejéhez. Nemcsak a tetteinkért vagyunk felelősek, hanem a szavainkért is.

Nyitókép: iStockphoto

 

    Ezt olvastad már?