Szégyellem, hogy iszol!

Szinte minden családban piál valaki. Ha egy kicsit távolabbi rokon, akkor hümmögsz, és csóválod a fejedet. Ha együtt élsz vele, akkor keményebb a helyzet. Akkor ez neked szól!

Talán neked is ismerős a következő szituáció: férjed/feleséged/apád/anyád/testvéred/gyereked éppen előkerült a kocsmából/kisboltból/kamrából. Láthatólag, hallhatólag, szagolhatólag megint piált. Gondosan mérlegeli a lépéseit, óvatosan formálja a hangokat. Próbálja kontrollálni magát, de nem nagyon sikerül. Vagy ha rutinosan csinálja, és másokat át is ver vele, téged nem. Tudniillik te is rutinos vagy.

Látod rajta már egyetlen mozdulatából, hallod az első szavából. A rágógumi, a fogkrém és a szájvíz mögött is azonnal megérzed. Ha telefonon hívod, már a hallónál tisztában vagy mindennel. Ki vannak élesedve az érzékeid erre az egészre, sőt, már számítasz rá, ugrasz rá. Néha szinte várod. Ilyenkor ugyanis minden alkalommal menetrendszerűen, megbízhatóan beindul ugyanaz a játszma, szóról szóra végigpereg ugyanaz a forgatókönyv.

Forrás: iStockphoto/sturti

Te vagy az üldöző: megpróbálod rajtakapni, rá akarod bizonyítani! Azt akarod elérni, hogy ismerje be a bűnét! Arra vágysz, hogy rábólintson: neked van igazad. Ezt persze ő is tudja, és készségesen játssza a szerepét: tagad, vádol, szemrehányást tesz.

A hazugság az alkoholizmus szerves része. Hiába rendes ember valaki, hiába szeret téged. A piálásról akkor is hazudni fog neked! Rafináltan, profi módon kamuzik, a legtöbbször nem tudod rábizonyítani. Vagy ha igen, akkor is tagad, ha kell, eszetlenül, pofátlanul. Ettől persze te még jobban kiborulsz! Hogy csinálhatja ezt veled? Hetente csalódsz benne, olyankor szeretnéd egyszerűen megtagadni őt – de persze nem megy az olyan egyszerűen.

Másnap aztán elérkezik a játszma következő fázisa, amelyik talán a legfontosabb eleme az egésznek. A keserű, önmarcangoló szenvedés. Ha neked nem is mondja, akkor is ezt érzi. Gyűlöli és ugyanakkor mélységesen sajnálja magát azért, amit rendszeresen csinál. Mindaz, ami tönkreteszi őt, ami miatt iszik, ezekben az órákban sűrűsödik össze. A szenvedés, a tehetetlenség és a lemondás a lényege. Na meg az, hogy ez a legkiválóbb pótszer a cselekvés ellen. Az, aki sajnálja magát, aki egyfolytában ostorozza és kínozza magát, egyben fel is menti magát a felelősség alól.

Te viszont belebetegszel, és ennek két fő okozója van. Az egyik a szégyen, a másik az ebből fakadó titkolózás.

Forrás: iStockphoto/Iza Habur

A veled élő alkoholista társadalmi stigmát jelent. Vele együtt te is meg vagy bélyegezve! A napjaid állandó stresszben telnek, mert a pia annak is minden percében jelen van, aki maga nem iszik. Tudod, hogy titkod bármikor kiderülhet mindenki más számára.

A piálásával hülyét csinálhat belőled egy társaságban, lejárathat a rokonok előtt, az utcán, a boltban, az étteremben. Elszívja az életerődet, megmérgezi az életedet. A legpusztítóbb érzés: az árnyék mindenképpen rád vetül, a vádlott te vagy.

Ha vérrokonod, akkor nem menekülhetsz, valamilyen szinten vállalnod kell őt! Hiszen látványos megtagadások, kitagadások csak romantikus regényekben és szappanoperákban léteznek. Ha a választott társad iszik, akkor pedig a saját döntésed kérdőjeleződik meg.

Csúnya kérdések és kijelentések fogalmazódnak meg a környezetedben:

Hogyan köthetted hozzá az életedet? Hogyhogy nem láttad előre? Miért nem vonod le a szükséges következtetéseket? Magadnak kerested a bajt, magadra vess!

Úgy érzed, hogy ezek bizony – akár szemtől szemben, akár a hátad mögött – rendszeresen elhangzanak...

Így aztán titkolózol. Mindennap, minden percben, minden szituációban ez jár a fejedben: hogyan falazhatnál neki? Hogyan védhetnéd meg saját magadat a világgal szemben? Tagadsz, hazudsz, konfliktusokba keveredsz. Még azokkal is, akiket szeretsz, akik fontosak neked! Nem játék ez: a saját emberi értékeidet bizonygatod, a saját döntéseidet próbálod igazolni, a saját énedet véded elkeseredetten.

Forrás: iStockphoto

Persze egyáltalán nem próbálok úgy csinálni, mintha bárki ezen a világon tálcán kínálhatná a megoldást! Ilyen sajnos nincs. Azt viszont tudom, hogy ez a két dolog pusztít el téged: a szégyen és a titkolózás.Az alkoholizmus tényleg betegség, tényleg nem segít a lenézés és a harag. Vannak örökletes tényezők, vannak kegyetlen élethelyzetek. Nem feltétlenül Ő tehet mindenről. De egyet ne felejts el: te még kevésbé tehetsz róla! Ahhoz igenis jogod van, hogy életben maradj, hogy ne engedd magadat lerántani a szakadékba! Szóval szabadítsd fel magadat a szégyentől, hagyd abba a gyilkos titkolózást! Beszélj! Biztosítsd magadnak az őszinteség alapvető jogát! Találj olyanokat, akikkel megoszthatod a bajaidat, különben beledöglesz.

Emeld fel a fejedet, húzd ki magad, mert nem te vagy a hunyó.  

Mártonffy András

Nyitókép: iStockphoto

Ezek is érdekelhetnek