kereskedelem reklámok GDP márka termelési teljesítmény boldogság termékek fogyasztók megtévesztése
Neked mit jelent a boldogság? Erre a kérdésre mindig valami egészen kedves választ szoktunk adni: család, egészség, béke, szeretet. Azonban, ha visszacsöppenünk a mindennapi életébe, mégiscsak nagyon boldogtalanok leszünk attól, ha nem tudunk mindent megvásárolni...

És az már másodlagos kérdés: valóban szükség van-e arra a termékre? Mert ha a vágy egyszer megszületik, befészkeli magát az agyba, mint egy kis fekete bogár. És egészen addig kapargat, kínoz minket belülről, amíg nem sikerül megszereznünk azt az áhított valamit. Hiszen amíg nem lesz a miénk az a gyönyörű új cipő, az a zseniálisan formatervezett 4K-s TV, addig mardossa szívünket a vágy. És hát így nehéz boldognak lenni...

Forrás: Getty Images/Martin Dimitrov

Mert az kell! Mert az úgy tetszik! Mit ér már az élet 4K-s tévé nélkül? És különben is, valamin csak nézni kell majd az Olimpiát, nem?!

Az igazi incepció

A fogyasztás alapvető emberi tevékenységgé vált. Erről igazából nem te tehetsz. Vagy nem csak te! Leonardo DiCaprion és Christopher Nolen is megirigyelnék azt a gondolat beültetést, amit tömegesen hajtanak végre rajtunk!

Irdatlan mennyiségű reklámot zúdít ránk a profitéhes gazdaság. Sőt, már nem is reklámoznak, hanem igényeket teremtenek. A vásárlásra buzdítás észrevétlenül belesimult az életünkbe.

A reklámok célja már már nem is a termékek népszerűsítése. Sokkal inkább a termékek iránti vágyaink felkeltése, és hogy sürgető vásárlási igényt generáljanak bennünk!

Forrás: Getty Images/iStockphoto/Ridvan Celik

Átalakították legféltettebb értékeinket, gúzsba kötötték vágyainkat és megnyirbálták fantáziánkat is. Gyermekeink már nem tündérektől, és lovagokról álmodoznak, hanem alma logókkal ellátott telefonokról vagy krokodil emblémás pólókról. Ha megkapják, büszkén és felsőbbrendűen hordják őket. Így válnak élő reklámtáblákká és márkahű fogyasztókká. Erre nevelnek minket. Ijesztő, mi?

Jólét = termék

Bár mi sem vagyunk ártatlanok! Mert hát, hogy mérjük a jólétet? Nem önfeledt pillanatokról és nagy nevetésekről vezetik az állami statisztikákat - mondjuk, az nehezen is lenne kivitelezhető -, de még csak nem is a testi vagy lelki betegek, alkoholisták, gyógyszerfüggők számát veszik figyelembe. Hanem a jólétet száraz gazdasági teljesítménymutatókban mérjük. Magyarul a bruttó hazai termék a jólét mérőszáma!

Forrás: Getty Images/iStockphoto/Oneinchpunch

Kardinális kérdéssé vált: vajon kinek, melyik országnak nagyobb és több a GDP-je? Ha bemondják a híradóban, hogy nőtt a GDP, feszül a mellkasunk a büszkeségtől! Miközben arról majdnem mindenki megfeledkezik, hogy jólétünk alapjának nem a fogyasztásnak és a termelésnek, hanem a boldogságnak kellene lennie.

Az, hogy a GDP nem alkalmas a jólét mérésére, - mert sok olyan dolgot nem vesz figyelembe, amelynek sokkal több köze van a jól-léthez -, nem zavar senkit.

Mit nem mér a GDP?

Mert ugyan mondja már meg valaki, hol mérjük a szürke- és feketegazdaság teljesítményét? Nem olvasható ki belőle a háztartásban végzett munka sem.

Egyszeri háziasszony esete a GDP-vel
Igen! Ha otthon takarítasz, főzöl és vasalsz, annak komoly, pénzben kifejezett értéke van. Az árát megspórolod, vagyis "megkeresed" a családi kasszába. Pedig a munkadíjat kifizethetnéd akár egy bejárónőnek is, és több időd lenne a gyermekeddel játszani. Nem lenne másodállásod a főállásod mellett -, amit mindennek tetejébe nehezen ismernek el, mert hisz' ugye a háztartás vezetése a rendes asszony kötelessége.

Hogy méri a GDP az alkotás örömét, a szabadidő értékét? Leginkább sehogy. Mit mond ez a mutató a családi összetartozás boldogságáról? Semmit.

És ami a legfontosabb: mit tanít a GDP?

Hogy a termelési teljesítményt növelni kell. Hogy több pénz kell, hogy minél többet vásárolhassunk, hogy boldogok lehessünk. Minél többet hallunk a GDP-ről, annál jobban erősödik bennünk az érzés: akkor van minden rendben, ha sok a termék!

Az alapvető szükségletek kielégítéséig ez igaz is, de egy bizonyos pont után már nem leszünk boldogabbak. Az ötödik pár magassarkú már nem tesz boldogabbá, mégis erről győznek meg minket: Túlfogyasztásról.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/Peterhowell

A felesleges áruk megvásárlására ösztönöznek. A felesleges fogyasztás, mint esztelen boldogságkeresés, szép lassan kifacsarja személyiségünket és a bolygónkat is!

A boldogság tényezői

De ha nem ez, akkor mi a boldogság? Nehéz megválaszolni, talán nem is lehet. Túl szubjektív. Filozófiai és pszichológiai nézetek vitatkoznak a kérdésről már nagyon régóta, és még mindig nem jutottak dűlőre.

Egész biztosan nem csak egy apró öröm. A legtöbben úgy képzeljük el, hogy ez egy hosszan fennálló állapot, ami nem lehet csupán pillanatnyi múló érzés. Akkor már inkább egyfajta gondolkodásmódot takar a fogalom. Talán attitűdöt vagy életfelfogást.

A boldogság nem egy érzés
Mert az érzések jönnek-mennek, azok nem elég állandóak. Ma még nagyon haragszom rád, de holnap reggelre azt is elfelejtem, hogy min veszekedtünk. Ma még megbántódom a poénodon, de holnap már én is nevetek rajta.
Forrás: Getty Images/Eva Katalin Kondoros

És nem is a tárgyaink tesznek boldoggá. Meddig tart egy új telefon megkaparintása miatt érzett öröm? Nem túl sokáig, nem is jelent igazi boldogságot.

Akkor mi az a boldogság?

Vajon honnan ered? Szerintem az ódivatú, poros értékeinkből, amit igyekeznek elfeledtetni velünk. Az emberekhez fűződő kapcsolatainkból. Ezek közül a kedvenceim a szerelem, a barátság, a család. Milyen gyönyörűek!

Biztosan állítom, hogy a karácsonyi meghitt hangulatot nem a legdrágább ajándék okozza!

És ott van még az alkotás, az önmegvalósítás, a siker öröme. Milyen felemelőek! Van ezeknek közvetlen köze a profithoz? Vajmi kevés.

Forrás: Getty Images/Photolyric Stock Productions (Klöpper & Eisenschmidt GbR)

És ne felejtsük el az élményeket sem! Ezek a tapasztalati javak mélyen beépülnek a személyiségünkbe, jellemünkbe, gondolkodásmódunkba.

A fogyasztói társadalom boldogságillúziójának hajszolása csak állandó, kielégíthetetlen vágyakozást és keserűséget okoz. Ez társadalmunk tragédiája, hogy délibábokat kergetünk.

Bruttó Nemzeti Boldogság

De azért még nincs veszve minden. Bhután például alternatív gazdaságot igyekszik megvalósítani. Ebben a pici országban már elindult valami izgalmas változás, elsőként ők kezdték el használni GDP helyett a Bruttó Nemzeti Boldogság (GNH) mutatót országuk jólétének mérésére.

Forrás: Getty Images/narvikk/Narvikk

Mi ebből a tanulság? Merj te is másként gondolkodni!

Nyitókép: iSotckphoto

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.