Vess véget a testvérháborúnak!

Anna és Éva testvérek. És pontosan számon tartják, hogy kinek mi jár, és a másiknak miből, mennyi jutott.

Még azt is, hogy édesanyjuk melyikük gyerekét bébiszitteli többet. Versengenek mindenben.

Ki a jobb anya, kinek kisebb a súlya, kinek tökéletesebb a férje, ki sikeresebb a munkájában, ki keres többet, kinek tehetségesebbek a gyerekei?

Még ilyenkor - karácsony közeledtével - sem hagyják abba. Minden évben vérremenő-vita van arról, hogy szenteste a nagyszülők kihez menjenek át vacsorázni. A nagycsaládi karácsony pedig ajtócsapkodással, káromkodással és ordítozással zárul.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/Anna Bizon

Miért tart a gyermekkori testvérféltékenység ilyen sokáig?

Miért ilyen háborús a kapcsolat a testvérem és köztem?

Miért nem tudunk felülemelkedni gyerekes sérelmeinken?

Miért lesz még rosszabb a helyzet minden egyes alkalommal, amikor megpróbáljuk megbeszélni?

Ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel benned, ha ismerősnek tűnik a bevezetőben leírt történet. Freud szerint mindez azért van, mert "a tudattalan nem ismeri fel a múló időt". Van egy részünk, amely továbbra is csak egy kisgyermek, aki azért harcol, hogy ő kapjon több szülői szeretetet és elismerést.

Azt gondolnánk, hogy felnőttkorra ezek a rivalizálások enyhülnek: a gyerekek felnőnek és továbblépnek, a szülők pedig egyformán büszkék az összes felnőtt gyerekükre. A valóságban viszont meglepően gyakori, hogy a szülők több támogatást, több figyelmet vagy több időt szentelnek valamelyik felnőtt gyermeküknek. Ez pedig tökéletes táptalaja a testvérek közötti eltávolodásnak.

Forrás: Getty Images/Izabela Habur

Egy kutatásban 60 és 70 év közötti anyákat, illetve gyermekeiket interjúvolták meg. Az anyák 70%-a meg tudta határozni, melyik gyermekét érzi magához legközelebb. A gyerekeknek pedig csak 15%-a érezte, hogy teljesen egyenlő bánásmódot kap a testvéreivel.

Egy másik kutatás bebizonyította, hogy a szülői favorizálásnak komoly hatása van a gyerekek mentális egészségére. A jobban kedvelt gyerekekben gyakran túlzott perfekcionizmus alakul ki az irántuk támasztott magas elvárások miatt. Az elhanyagoltabb gyerekekben pedig alacsony önértékelés formájában ütközik ki az egyenlőtlenség. No, meg ez olyan terhet ró a testvérek közötti kapcsolatra, ami egész életüket végigkísérheti.

Na de mit tehetsz ez ellen?

Vagy legalább annak érdekében, hogy az idei karácsony ne veszekedéssel teljen?

Gondolkodj el!

Milyen ember a testvérem a mi kapcsolatunkon kívül?

Mik a jó tulajdonságai, milyen dolgokban tehetséges?

Idézd fel a közös pozitív emlékeket, amikre jó visszagondolni! Vedd számba, hogy mi minden miatt érdemes megjavítani a kapcsolatot!

Kezdeményezz!

Tedd meg Te az első lépést! Ha egy mély beszélgetést túl soknak érzel, akkor ez legyen csak egy gesztus. Mondjuk ajánld fel a segítséged, ha beteg a gyereke, és vigyázni kell rá. Vagy a nehéz időszakokban csak hívd fel, kérdezd meg, hogy van!

Forrás: Getty Images/Elenaleonova

Magadról beszélj!

Ha eljuttok oda, hogy leültök beszélni, ne rontsd el azzal, hogy a testvéred fejéhez vágod asérelmeidet (bunkó volt veled, szemétkedett veled, önző módon viselkedett stb.). Inkább beszélj arról, hogy pontosan mi nem megfelelő Neked a kapcsolatotokban (kihasználva érzem magam, elnyomva érzem magam stb.) és ez milyen érzelmeket kelt Benned (elszomorít, dühöt érzek, csalódott vagyok stb.). Ajánlj fel megoldási alternatívákat, hogyan képzeled el másként a konfliktust okozó helyzeteket, illetve hogyan oldanád fel a múltbeli sérelmeket.

Kérj segítséget!

Mindketten motiváltak vagytok a változásra, de valahogy mégsem megy?

Már ezerszer leültetek megbeszélni a problémákat, de nem találtok kiutat?

Ne féljetek segítséget kérni szakembertől! A családterápiával foglalkozó szakemberek segítségetekre lesznek a nehézségek megoldásában és a konfliktuskezelési képességek fejlesztésében.

Nyitókép: iStockphoto

A cikk megjelenését támogatta a Magyar Telekom.

    Ezt olvastad már?