Császármetészés vs. bioszülés

Aki e pár mondat alapján azt gondolja, hogy minden kismamát rá akarok venni arra, hogy a pénzéhes szülész zsebébe csúsztasson egy vaskos borítékot az előre megbeszélt programcsászárért cserébe, az tovább se görgessen. Illetve pont, hogy de!

A cikksorozat első részében néhány példa segítségével kísérlem meg eloszlatni azt a tévhitet, miszerint ha egy orvos császármetszést javasol - annak ellenére, hogy az anya vagy a magzat élete nincs közvetlen és súlyos veszélyben -, csak pénzéhes lehet.

Kell? Nem kell? Tilos? Kötelező?

A császármetszésnek nincs nincs abszolút feltétele és abszolút ellenjavallata sem - ez a mondat tökéletesen magyarázza, miért lehet a császármetszéssel visszaélni. Vagyis nincs olyan, hogy mikor TILOS elvégezni a császármetszést.

Ilyenkor nincs mese, meg mérlegelés vagy győzködés, muszáj elvégezni és kész. Ez akkor fordulhat elő, ha hüvelyi szülésre egyáltalán nincs lehetőség, és császármetszés nélkül a magzat nem születhet meg. Ez nem szorul magyarázatra.

Sokkal „érdekesebb" az az eset, amikor csak relatív javallatról van szó! Mit is jelent ez?

Relatív javasolt a császármetszés, ha amúgy lehetséges hüvelyi szülés, de ez esetben az anya és/vagy a magzat elvesztésével, illetve egészségkárosodásával lehet nagy (!!!) eséllyel számolni.

Ráér? Sürgős? Most azonnal!

Léteznek ezen kívül a „sima" sürgős császárok, melynél kb. 20-30 perc telik el a döntéshozataltól a magzat kiemeléséig.

És csak végső esetben jön az életmentő, alias „kétkesztyűs" császármetszés. Ebben az esetben az operáló orvosok mindkét kezükre két kesztyűt húznak, mert a bemosakodással is értékes percek vesznének el.

A terhesség nem betegség?

Ha valakinél kivágta a biztosítékot, hogy merészeltem "betegnek" nevezni a szülő nőt, kétségbe vonva ezzel annak az állításnak a mindenkori érvényességét, miszerint:

Akkor íme, itt a magyarázat, mellyel mosom kezeimet (itt van rá idő - haha).

Talán az egyik legfontosabb megelőző javallat mind anyára, mind magzatára nézve a leggyakrabban "terhességi mérgezésként", vagy "toxémiaként" (tükörfordítása a bizarr méregvérűség) emlegetett ún. preeclampsia, mely annyit tesz: eclampsiát megelőző állapot.

Ezt a jelenséget egyetlen szülész sem akarja látni és az a várandós, aki egyáltalán tud ennek létezéséről, még a gondolatától is megborzong - nem véletlenül.

A várandósság tehát igenis terhesség, mitöbb, betegség - preeclampsia esetén, mely magában hordozza a fent leírt súlyos állapot kialakulásának lehetőségét - a terhesség második felének MINDEN pillanatában.

Természetesen ennek a kórképnek is vannak különböző súlyossági fokozatai, ahogyan megfelelő gyógyszeres kezeléssel sok esetben kordában tarthatóak a tünetek annak érdekében, hogy a terhességet minél tovább viselhesse a várandós.

Néhány további javallat a császármetszésre, a teljesség igénye nélkül:

Vagyis a fájások túl gyengék, rendszertelenek, ritkák és főleg haszontalanok - akár a szülés beindulásának pillanatától, akár a vajúdás előrehaladtával gyengülnek.

Ezen tud segíteni a fájáserősítő gyógyszer. Lásd a minden hájjal megkent, ördögtől való oxytocinos infúziót, ami minden elvakult bioszülő rémálma. Ám előfordulhat, hogy a gyógyszer sem segít, és ez a szülés elhúzódásával, elakadásával jár.

Ilyenkor, ha a méhizomrostok könyörtelen hajcsárával, Mr. (legyen férfi!) Oxytocinnal sem sikerült kielégítő méhtevékenységet csiholni, szülésbefejező műtétet kell végezni.

A legrettegettebb szülészeti szövődmény, a köldökzsinór-előesés, amikor is a magzat élete azonnali császárral menthető meg. Ilyenkor az történik, hogy a kizúduló magzatvíz magával sodorja a köldökzsinórt, amely így a gyerek és a medencefal közé szorul - melynek következtében a magzat vér és oxigénellátása rögtön megszűnik.

Az elölfekvő lepény a szülészet "időzített bombája". Ilyenkor a lepény nem "mászik fel" a terhesség előrehaladtával, hanem lent marad a méhszáj területén.

Azért sunyi dolog ez a kórkép, mert az elöl fekvő lepény lehet a terhesség teljes időtartama alatt tünetmentes, tud időnként "vérezgetni" és képes egyik pillanatról a másikra a teljesen panaszmentes asszonyt és gyermekét életveszélybe sodorni - amennyiben hirtelen, masszív mennyiségű vérzés indul meg.

Az, hogy a három eshetőség közül melyik valósul meg, nem jósolható meg előre. Ezért minden ilyen anyukára szigorú ágynyugalom és megfigyelés vár, amíg a vérzés foka ezt megengedi.

Ilyenkor a lepény hamarabb válik le, minthogy a gyerek megszületne. Az anya életét ez az állapot így elvérzéssel, míg a gyermekét súlyos oxigénhiánnyal fenyegeti. A korai lepényleválás mind az anyai halálozás, mind a magzati veszteség leggyakoribb oka!!

Végzetes következményekkel járhat, ha sürgős esetben, azzal telnek az értékes percek, hogy az szülészorvos képtelen meggyőzni a kismamát, hogy valódi és komoly oka van annak, hogy a műtét mellett dönt.

Nyitókép: iStockphoto