kibeszélő magazin gyermekbénulás festészet frida kahlo
Magdalena Carmen Frida Kahlo y Calderón az 1900-as évek elején született Mexikóváros külvárosában, a mára méltán híres Kék Házban. Négy lány közül a harmadikként jött világra. Viszont Kahlo nővéreknek egyáltalán nem volt idillikus a gyerekkora: a művésznő egy visszaemlékezésében két okból is nagyon, nagyon szomorúnak írta le a gyermekkorát: egyrészt szülei gyakran betegeskedtek, másrész a házasságuk sem volt valami boldog - amit nyilván a gyerekek is érzékeltek.

Tovább rontotta a helyzetet, hogy hat éves korában gyermekbénulást diagnosztizáltak Fridánál. Ennek következtében az egyik lába rövidebb maradt, mint a másik - de ez fele olyan rosszul sem érintette őt, mint az, hogy emiatt kortársai folyamatosan csúfolták. A kis Frida egyre introvertáltabb lett.

Frida Kahlo
Frida Kahlo - akit egy busz és legnagyobb szerelme is megnyomorított Forrás: NOTIMEX/Especial

 

"Két nagy balesetem volt életem folyamán. Az egyiket egy busz okozta, a másikat Diego. A Diego általi sokkal rosszabb volt."

Frida még alig volt 18 éves, amikor újabb sorscsapással kellett szembenéznie: egy villamos belerohant abba a buszba, amin ő is utazott. Ekkor olyan súlyosan megsérült a gerince, hogy hónapokon keresztül egy gipszfűzőbe zárva kellett feküdnie. Öröm az ürömben, hogy a tehetetlenség miatti unalom és a fájdalom miatt kezdett festeni.

Három évvel később már viszonylag normális életet tudott élni, ám ekkor történt élete második nagy "balesete": találkozott az akkor már ünnepelt festővel, Diego Riverával. Nem is teketóriáztak sokáig, alig pár hónap telt el, és össze is házasodott a furcsa pár.

Kahlo szülei szerint: "egybekelésük olyan volt, mint egy elefánt és egy galamb házassága."

Kapcsolatukat enyhén szólva is szenvedély és feszültség jellemezte. Riverának - annak ellenére, hogy jóindulattal sem lehetett jóképűnek nevezni - mindig is voltak afférjai, de Fridát az küldte végleg padlóra, mikor Diego képes volt húgával, Cristinával is összeszűrni a levet. Ezek után már az asszony sem volt hűséges: nőkkel és férfiakkal egyaránt voltak kapcsolatai, melyeket fel is vállalt. Mintha csak egymásra licitáltak volna.

Pár év alatt sikerült annyira kicsinálniuk egymást, hogy 1939-ben el is váltak Rivera kezdeményezésére. De egy évvel később újra összeházasodtak. Ez egy igazi se veled, se nélküled kapcsolat volt.

"Azért magamat festem meg, mert annyira gyakran vagyok egyedül, és mert saját magamat ismerem a legjobban."

Fridának Diego adta meg a végső megerősítést ahhoz, hogy a festészetet válassza: a találkozásukkor már ismert és elismert művész visszajelzése mindennél többet jelentett neki. Szinte kizárólag portrékat festett - barátairól, családtagjairól -, de az önarcképei tették őt igazán híressé. Ám szinte mindegyik képén ugyanazzal a semleges arckifejezéssel ábrázolja önmagát. Az igazi mondanivaló az arcvonások helyett a körülötte megjelenő tárgyak, ábrák megfigyelésével fedhető fel.

"Nem álmokat vagy rémálmokat festek, hanem a saját valóságomat."

Művészetét sokan szürrealistának tartják, de ez nem ennyire egyértelmű. A szürrealizmussal ellentétben Kahlo szimbólumai könnyen megfejthetőek, és nagyon gyakran önéletrajzi ihletésűek. Például az Amit a víz adott nekem című festményen Kahlo egy képen belül ábrázolja az életet, a halált, a jólétet és a veszteségeket is.

"Vízbe akartam fojtani a bánatomat, de azok a mocskok megtanultak úszni."

Az 1950-es évek elejétől egyre gyakoribbak voltak gerincműtétei, illetve jobb lábát amputálni is kellett. A műtétek sajnos nem segítettek az állapotán, így Frida folyamatos ágyban fekvésre kényszerült, és borzasztó fájdalmai voltak. Ez művészetén is meglátszik, az addig finom ecsetkezelést felváltotta a vastag festékréteg és a pontatlan ecsetvonások.

Mi sem mutatja jobban, hogy milyen erős nő volt, mint amikor első önálló mexikói kiállításán ágyban fekve, díszes tehuana ruhában jelent meg: nem hagyta, hogy a betegség megfossza egy ekkora élménytől. Utolsó napjainak egyikén még egy tüntetésen is részt vett, ám sajnos 1954. július 13-án legyőzte a betegség - egyesek szerint. Mások szerint viszont öngyilkos lett, s utolsó naplóbejegyzései is ezt a teóriát támasztják alá.

A házat, ahol 1941-től haláláig élt, Rivera a mexikói államnak adományozta, melyben 1958-tól a Frida Kahlo Múzeum működik.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.