Vajon szerette feleségét vagy szeretői inspirálták William Shakespeare-t?

Csupán 18 éves volt Shakespeare, amikor beleszeretett a 26 éves Anne Hathaway-be. Anne Shottery-ben élt, amely egy kisváros volt, Stratfordtól sétatávolságra. A feltételezések szerint William és Anne egy séta közben találkoztak egymás falvai felé vezető úton. A pár 1582. november 6-án házasodott össze, Anne ugyanis babát várt. Végül három gyermekük született: Susanna és az ikrek – Hamnet és Judit.

Most jogosan gondolhatnánk, hogy Anne már biztosan vénlánynak számított akkoriban, ez azonban nem volt így. A Tudor-korszakban ugyanis 26-27 éves korukban házasodtak a fiatalok, ez volt az a hozzávetőleges életkor, amikor egy férfi befejezte a tanoncképzést és meg tudta teremteni a jövedelemszerzés, valamint a családfenntartás eszközeit. Tehát nem Anne volt idős a házassághoz, hanem Shakespeare volt piszkosul fiatal. Bár ha azt vesszük, férfiként viselkedett, amikor feleségül vette állapotos kedvesét.

Érdekesség, hogy az írón kívül még két férfi volt a térségben, akiket hatvan éven belül azért regisztráltak, mert húszéves koruk előtt kötöttek házasságot és Shakespeare volt az egyetlen, akinek a felesége terhes volt. Akkoriban ugyebár a vallás tiltotta a házasság előtti szexet, de az akkori születési és házassági nyilvántartások vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy a házasságkötés után kevesebb, mint kilenc hónappal történő születések száma meglepően magas volt...

Azt is biztosan tudjuk, hogy pár évvel házassága után Shakespeare Londonba költözött, hogy hírnévre és vagyonra tegyen szert. Sokan ezt bizonyítékként kezelik, hogy elhagyta feleségét és három gyermekét, holott az is feltételezhető, hogy évente több hetet töltött a családi otthonban is. Az író sok pénzt áldozott Stratfordra, házat és földeket vett itt és végül itt is halt meg. A szakértők azt feltételezik, hogy amikor hat hétre bezártak a színházak, az író hazautazott családjához, valamint élete utolsó éveiben, amikor már nem írt színműveket, a legtöbb időt Stratfordban töltötte.

Halála után a végrendeletében a „második legjobb" ágyat hagyta feleségére, mely sokak figyelmét felkeltette. Akkoriban azonban a második legjobb ágy a legtöbb háztartásban a házassági ágy volt. A legjobb ágyat a vendégek számára tartották. Szóval, ez akár romantikus gesztus is lehetett felesége számára. Nem tudjuk valójában, hogy Shakespeare szerette-e feleségét vagy házasságuk csak a státusz és az anyagi biztonság érdekében köttetett. Mint ahogyan azt sem tudhatjuk, hogy az írónak voltak-e szeretői, akár férfiak is.

William Shakespeare szexualitása mindig is visszatérő vita tárgyát képezte. Amikor korának legelismertebb írója szerelmes verseket tett közzé és ezek nem a feleségének szóltak, akkor az bizony megmozgatta az emberek fantáziáját. Egyes történészek feltételezik, hogy Shakespeare-nek más nőkkel is volt dolga, a kortársai anekdotái és a szonettjeiben gyakran feltűnő "Sötét hölgy" alakja alapján.

Egyes tudósok azonban a szonettek elemzése alapján azt állították, hogy Shakespeare biszexuális volt; 126, köztük a 18. szonett, egy férfinak címzett szerelmes vers és a homoszexualitással kapcsolatos szójátékokat tartalmazza. Az elmélet szerint az írót plátói szerelem fűzte unokaöccséhez, William Hart-hoz. Shakespeare korában a homoszexualitás elfogadott volt, hacsak nem kiskorú vagy cseléd volt benne érintett, de mivel az író házas volt és gyermekei voltak, nyilván nem akarta a dolgot.nagy dobra verni.

Kezdőkép: Getty Images