Stephen Hawking az univerzumot igen, de a nőket sosem értette

Ha nagyon szeretném valakihez hasonlítani Hawkingot, akkor Albert Einsteinhez tudnám, hiszen mindketten részei lettek a populáris kultúrának. Az angol fizikus épp Galilei halálának 300. évfordulóján született, amivel sokszor büszkélkedett, és Einstein születésnapján hunyt el.

Nem volt zsenigyerek, sőt, jegyei alapján kifejezetten rossz tanuló volt, olvasni csak nyolcévesen tanult meg. Kamasz korában imádott táncolni, és az egyetem evezős csapatának tagja volt, ami azért érdekes, mert a betegsége miatt élete jelentős részét egy keresszékben töltötte.

Hawking és az amiotrófiás laterálszklerózis

Stephennél 21 éves korában diagnosztizáltak degeneratív idegrendszeri elváltozást, és azt jósolták, legjobb esetben két és fél éve van hátra. Tévedtek, Hawking ugyanis 76 éves koráig élt.

Betegsége elején hangulata is romlott, és bár kutatott, nem látta értelmét a munkának. A változást egy rémálom hozta meg számára, amiben látta a saját kivégzését. Ezután úgy érezte, ha ez a valóságban is megtörténne, és kegyelmet kapna, értelmes munkát tudna végezni a társadalom számára. Elméletei és kutatási eredményei miatt sokan zseninek, sőt, a világ legokosabb emberének könyvelték el.

Hawking a betegsége következtében elvesztette járásképességét, pár évvel később írni sem tudott, egy életmentő gégemetszés következtében pedig beszédképességét is elvesztette, ez mégsem szegte kedvét. Élete végéig egy speciális gépben létezett, és ezzel kommunikált: az ujja mozgatásával tudott szöveget szerkeszteni, és kimondani azt, amit akar.

Később az eszköz fej-és szemmozgással is működtethető volt, így élete végéig nehézkesen ugyan, de tudott kommunikálni a külvilággal. A fizikust betegsége ébresztette rá arra,hogy vannak dolgok, amiért érdemes élnie, és humorát sem veszítette el. A triviális kérdésre, miszerint „Ön Stephen Hawking?" azt válaszolta, „Nem, de gyakran összekevernek vele."

Egyik leghíresebb kiadványát, Az idő rövid történetét 1988-ban fejezte be, és a könyv sikere azóta is töretlen. Ez legfőképp annak köszönhető, hogy Hawking a nyitott gondolkodású, laikus embereknek írt. Olyanoknak, akik fogékonyak az univerzum titkaira.

Hawkingnak három gyermeke és két unokája született, és a tudós nem csak a világ nagy kérdéseit feszegette, de lányával, Lucyval gyerekkönyvet is készített a tudományról. A szerelemben nem volt túl szerencsés, és sosem tudta megfejteni a nőket.

Foglalkoztatta az űrutazás, a fekete lyuk, az ősrobbanás, de az időutazás is. 2009-ben például rendezett egy bulit időutazóknak, a meghívókat pedig 2012-ben töltötte fel az internetre. Később videó felvétellel igazolta, hogy senki nem ment el a buliba 2009-ben.

Meggyőződése volt, hogy az emberiségnek terjeszkednie kell a világűrben, és más bolygókat is be kellene népesítenie. Hawking maradandót alkotott, és örökre beírta magát a történelembe. Öt ütős idézettel emlékezünk Stephen Hawkingra, akit kozmológiai kutatásai mellett humora tette a Föld egyik legismertebb emberévé:

„Tragikus lenne az élet, ha nem lenne vicces."

„Legközelebb, ha valaki számonkéri rajtad, hogy hibáztál, magyarázd el neki, hogy az jó dolog. Tökéletlenség nélkül sem te, sem én nem léteznénk."

„A csillagokat nézd, ne a lábfejedet"

Nyitókép:Shutterstock