Védjegye a bubifrizura, a szögletes arc és a szigorú ráncban végződő ajkak: Anna Wintour önmagából is márkát alkotott. A megjelenésén kívül imidzséhez tartoznak még az elképesztő munkabírásáról felröppenő sztorik. Ezt a cikket is úgy írom, hogy tudom, csak a sajtó(ja) által teremtett, szétfilterezett képet ismerhetem róla - de éppen ezért kihívás megfejteni mögötte a valódi embert.
Anna Londonban nőtt fel, jómódú, értelmiségi családban. Kamaszkora gyors és intenzív lefolyású: ikonikus hajviseletet vágat, majd kirúgatja magát a gimiből, és munkába áll. A divatipart először áruházi eladóként ismeri meg, majd egy brit magazinnál lesz asszisztens. Mivel már akkor nagyratörő álmai lehettek, néhány év munkatapasztalattal jegyet vált az Államokba. Helló New York, helló Harper's Bazaar!
Aztán, csak hogy igazolja a "bukás nélkül nincs siker" tételt, kilenc hónap után kirúgják a szerkesztőségből. A szellemisége túl eltérő, túl erős és túl gyors a lap vezetőségnek. Anna válasza nem túl szerény: szerinte mindenki mást kellene elküldeni őhelyette.
Mivel addigra már megszerezte a szükséges kapcsolati tőkét, képességei nem hevernek sokáig parlagon: munkák és magazinok követik egymást, majd felkínálják neki az Amerikai Vouge főszerkesztői székét. Anna kétszeresére alkudja fizetését, és igent mond. Rövid időn belül piacvezető lapot csinál az átvételkor éppen csak tengődő Vouge-ból. Tündöklésük azóta is tart.
Oké, ismerjük a mesét, amiben a tehetséget és a kitartást sikerrel jutalmazzák - főleg akkor, ha közben a gonosz túlerővel is meg kellett küzdeni. Na, de ez tényleg ilyen egyszerű lenne? Anna biztosan pedáns főszerkesztő és ösztönös zseni, de mi van még a végtelen túlórák és a méregdrága csillogás mögött? A (nem túl nagy) életismeretem azt mondja: pofátlanság, ravaszság és manipuláció. Persze éppen ezektől lesz alkalmas arra, hogy már 35 éve ő diktálja a tempót a divatiparnak.
Ha beütjük nevét a keresőablakba, tulajdonképpen ugyanazt az Annát láthatjuk a feltöltött több száz fotón: csontsovány, elegáns, bubifrizurájának tényleg csak a színe változott az elmúlt 60 évben. Soha egy átgondolatlan gesztus vagy széles mosoly - napszemüvege mögött pedig elbújhatna egy kisebb család is.
Ha véletlenül mégis leveszi, még mindig felfedezhetjük rajta az egykori kislányos báj nyomait - annak ellenére, hogy a "szigorú üzletasszony vagyok" szerep mély árkokat szántott az arcbőrébe. Pedig - hiszitek, vagy sem - ennek a nőnek humora is van! Csak nagyon jól rejtegeti...
De miért? Első, berobbanó szellemiségű Vouge címlapján egy szélfútta, szeplős modellt szerepeltetett, letéve ezzel a garast a természetes szépség mellett. Akkor ő maga miért nem tud oldottabb lenni? Tényleg ebben a merevségben találta meg a belső békéjét vagy ellenkezőleg? Saját "egyenmegjelenése" nélkül már képtelen kilépni az utcára?
Minden "ezek a sikeres emberek szokásai" cikkben ott figyel Anna Wintour.Hajnali ötkor indítja a napot, tenisszel kezd,majd bedob egy jó kávét és egy lazacban gazdag reggelit. Ezután kezdődik a munka, teljes erőbedobással, egészen az esti órákig, amikor a társadalmi- és munkakapcsolatok építésére szánja a drága időt.
Ez mind nagyszerűen hangzik, sajnos én képtelen lennék utánacsinálni. Mégis elmerengek: egy szar éjszaka után - ami valljuk be, mindenkivel megesik - kómás fejjel hogyan tud a megszokott 120%-kal pörögni? Van, hogy beteget jelent, mert végre ki akarja aludni magát? Sosem bambul ki csupa üveg irodája ablakán egy kis töltődés reményében? Ez a nő egy gép?
Nyitókép: AFPforum
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.