3 főzős film a hétvégére - Levitől Nektek!

Gondolom ez nem szorul magyarázatra. A filmekben ínycsiklandó, pofátlanul jól festő és minden bizonnyal finom ételek elkészítését és tálalását mutatják be, érdekes fűszerezésekkel és receptekkel megbolondítva. Ezektől még akkor is összefut a nyál a szánkban, ha épp most fejeztünk be egy kiadós étkezést. Éhgyomorra meg komoly kínokat okozhatnak.

De hogy ne csak általánosságokban beszéljek, felsorolom a három kedvenc főzős filmemet.

A séf

(The Chef – 2014)

A séf azon ritka filmek egyike, amelyet bárhányszor újra lehet nézni. Carl Casper (Jon Favreau) főszakács egy megalázó kritika következtében elveszíti mindenét: a munkáját, a jó hírét és a családját. Így hát végső elkeseredésében úgy dönt, hogy megvalósítja egy régi álmát: egy felspécizett büfékocsival nekivágni Amerika országútjainak, és csak főzni és főzni. Teszi ezt a legjobb barátjával, Martinnal és a fiával, Percyvel.

Mindeközben a film alatt remek zenék szólnak, amelyeket később akár főzésekhez is fel lehet használni! Már ha nem tesszük be magát a filmet háttérzajnak, hasonló okokból...

Soul Kitchen

(Soul Kitchen – 2009)

Mondjon bárki bármit, a németek tudnak jó vígjátékot csinálni! A Soul Kitchenben a német-görög Zinos Kazanzakis (Adam Bousdoukos) egy lepukkant hamburgi raktárépületben vezeti a Soul Kitchen nevű, hasonlóan lepukkant kifőzdéjét.

Bátyját ügyes-bajos dolgai miatt közösségi munkára kötelezi a bíróság. Ám ő azt öccse éttermében tervezi ellébecolni - miközben Zinos körül összeomlani látszik a világ:

Még szerencse, hogy megtalálja Shayn-t (Birol Ünel), a hirtelen haragú szakácsot, aki tanítványául fogadja. A gyógytornász, Anna (Gryllus Dorka) személyében pedig egy másik nő - és egy kis magyar vonatkozás - is belép a történetbe.

Ebben a filmben pont megfelelő mennyiségű dráma, tragédia, komédia, helyzetkomikum, őrület és főzés van.

Ezt a filmet több okból is nagyon szeretem. A benne szereplő ételek, a parádés szereposztás és a jól adagolt dráma és komédia külön-külön is elvinnék a filmet a hátukon. De együttesen valami lélekkel rendelkező entitássá álltak össze.

Az élet ízei

(The hundred-foot journey – 2014)

Ez a film egyszerűen szép. Természetesen vannak benne kulturális kérdések, gasztrosznobizmus, az élet nagy kérdései, emberi gyengeségek, önfeláldozás és egy csipetnyi önmagunkon túllépés.

Valamint egy meglehetősen valószínűtlen, de nagyon is hihető gasztro-hidegháború.

A filmben a Kadam család sorsát követhetjük nyomon, akik Mumbaiban voltak vendéglősök, de a csőcselék felgyújtotta az éttermüket. Ezek után a család Európába jön szerencsét próbálni.

Így hát a Papa (Om Puri) úgy dönt, itt nyitják újra az éttermüket. A gond csak az, hogy az út túlsó oldalán, pontosan száz lépésre található Madame Mallory (Helen Mirren) Michelin-csillagos étterme, a Szomorúfűz.

És miközben ők hidegháborúba kezdenek, a legidősebb Kadam fiú érdeklődni kezd az európai konyhaművészet és a Szomorúfűz helyettes konyhafőnöke, Marguerite iránt.

Ennek a filmnek a hangulata fogott meg elsősorban. És bár a magyar címben nyoma sincs annak a száz lépésnek, a filmben ez az egyszer hatalmas, máskor hihetetlenül rövid távolság igenis nagy szerepet kap.

Szedlák Levente

Nyitókép: 100footjourneymovie.com